A legfrissebb uniós közvélemény-kutatás az Európai Unió továbbra is magas támogatottságát jelzi, a populisták és az euroszkeptikusok előretörése ellenére. az európaiak 68 százalékának határozott meggyőződése, hogy a tagállamok általánosságban jól jártak a tagsággal.
A közvélemény alakulását három hónappal az európai választások előtt szondázó, 2019. tavaszi Eurobarométer-felmérés szerint az utóbbi években jelentkező különböző belső és külső kihívások ellenére az európaiak összetartozás-érzése a jelek szerint nem gyengült. Az uniós tagság folyamatos támogatása mellett az európaiak 68 százalékának határozott meggyőződése, hogy a tagállamok általánosságban jól jártak a tagsággal – ez a legmagasabb érték 1983 óta.
A válaszadók 61 százaléka szerint saját országuk uniós tagsága is jó dolog. Ez az arány megegyezik a hat hónappal ezelőtti mérés rekordmagas értékével, amelyet azelőtt csak egyszer: 1989-ben, a berlini fal leomlása után mértek.
Az európaiak azonban, részben az elmúlt években az Unióban jelentkező kihívások miatt, nagyobb arányban érzik magukat bizonytalannak az Unióval kapcsolatban: a válaszadók 27 százaléka szerint az EU sem nem jó, sem nem rossz. A válaszadók fele ráadásul úgy érzi, hogy sem az unióban, sem a saját országukban összességében nem jó irányba haladnak a dolgok. 51 százalékuk mégis úgy érzi, hogy véleménye számít az Unióban.
Az európai választásokon az európaiak a gyakorlatban is hallathatnák a hangjukat, azonban csak harmaduk tudja, hogy májusban választások lesznek, és csak öt százalékuk ismeri a pontos dátumot. A válaszadók 35 százaléka szinte biztosan elmegy szavazni, 32 százalékuk pedig még nem döntött.
Az európaiak szerint legfontosabb témák sorrendje alakult az elmúlt hat hónap folyamán. A lista elején a gazdaság és a növekedés (50 százalék) és a fiatalok munkanélkülisége (49 százalék) áll, ezt a bevándorlás (44 százalék) és az éghajlatváltozás (43 százalék) követi, míg a terrorizmus elleni küzdelem az ötödik helyre szorult (41 százalék). A válaszadók 54 százaléka szeretné, ha az Európai Parlament a jövőben nagyobb szerephez jutna ezeknek a határon átnyúló feladatoknak a megoldásában.
A felmérést 2019. február 19. és március 4. között a 15. életévét betöltött európaiak köréből vett 27 973 fős reprezentatív minta megkérdezésével végezték. Az aktuális politikai helyzetet figyelembe véve az uniós átlagot 27 tagországra számították, az Egyesült Királyság adatát külön feltüntetve.
„Májusban több százmillió európai megválasztja az Európai Parlament új képviselőit. Az európaiak a kontinens jövőjét meghatározó döntés előtt megvizsgálják a jelölteket és programokat. Az Európai Unióra, erre a békés együttműködésre épülő egyedülálló projektre most azonban veszély leselkedik: vannak, akik le akarják rombolni a közösen elért eredményeket – írja Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.
Ugyanakkor a legfrissebb Eurobarométer-felmérés eredménye szerint az EU megítélése egyre javul. Az európai polgárok 48 százaléka érzi úgy, hogy számít a véleménye az Unióban. A tagállamok közötti eltérések ellenére ez összességében 10 százalékos növekedést jelent tíz év alatt.
Azonban még sok munka van hátra.
Át kell alakítanunk és hatékonyabbá kell tennünk Európát úgy, hogy meghallgatjuk, mi foglalkoztatja az európaiakat, és építünk az eddig elért eredményekre.
Az előttünk álló pár hónapban az európaiak végiggondolják, hogyan védi meg őket, teremt új lehetőségeket, és lép fel a nemzetközi színtéren az Európai Unió. Választ várnak a migrációs áramlatokkal, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos kérdéseikre is. Nekünk, az Európai Parlamentben, segítenünk kell abban, hogy az érdeklődők tisztában legyenek az itteni képviselők munkájának eredményeivel – legyen szó a menedékrendszer megújításáról, a szorosabb együttműködésről Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemről, az európai munkahelyeket védő, dömpingellenes szabályokról, az internetes óriások felelősségre vonásáról, vagy a magánjellegű adatok védelméről.
Az Európai Parlament – az Unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye – az Európa jövőjéről folytatott vita központi színtere. A plenáris ülésekre rendszeresen kormány- és államfők érkeznek, hogy megosszák a jövőről alkotott elképzeléseiket. Ebből élénk viták alakulnak ki, amelyek megalapozzák Európa fejlődésének következő szakaszát.
Tavaly a Parlament több mint 8000 fiatalt látott vendégül Strasbourgban, 800-at pedig Brüsszelben. A két találkozón a képviselők megismerhették, hogy melyek a következő generáció reményei és félelmei, és mindenekelőtt azt, hogyan lendíthetik előre közösen Európát.
A választásokig hátralévő időben a média központi szerepet játszik a közvélemény tájékoztatásában és megjelenítésében. Ezért a Parlament a sajtó számára létrehozott egy rendszeresen frissülő online eszköztárat, amely nyomon követi az egyes tagállamokban zajló kampányokat és azok hatását, és felméri a Parlamentre vonatkozó következményeket 2019-ben. Az eszköztárban többek között hasznos elérhetőségek, a parlamenti munka és az elmúlt öt év eredményeinek áttekintése, egy választási alkalmazás, háttérinformációkhoz vezető linkek, grafikák és közvélemény-kutatási adatok találhatóak. Ezek segítségével Ön is gyorsan rátalálhat az Ön és közönsége számára érdekes információra, és naprakészen követheti az eseményeket. Remélem, hasznosnak találja majd ezeket. Köszönöm, hogy munkájával az Európai Uniót közelebb hozza az európaiakhoz.”
Egy hónappal a május 23-26-i európai választások előtt az Európai Parlament bemutatja a választási részvételre sarkalló Dönts a jövődről! című filmet. A rövidfilm a közelgő európai választásokon való részvételre buzdít, miközben a néző figyelmét a választás következményei által leginkább érintettekre: a következő generációra irányítja. A Frédéric Planchon rendezte film az újszülött világrajövetelének magával ragadó, gyönyörű és törékeny pillanatait dokumentálja. A film narrátora egy 11 éves dán lány, aki a nézők felelősségérzetére apellál: „Mindannyian hatással vagyunk a világra, de együtt valódi változást érhetünk el. Döntsd el, milyen Európában nőjek fel!” Az európai tagállamokban május 23. és 26. között tartott választásokon dől el, hogy milyen irányba és milyen módon halad tovább az Európai Unió. A film mától látható a tagállamokban. A televíziók, mozik és rádiók számára külön testreszabott változatban elérhető.
Az Európai Parlament által áprilisban megrendelt telefonos felmérés szerint az európaiak 80 százaléka szerint fontosabb, ami összeköti, mint ami szétválasztja az európaiakat. A most zajló brexit-folyamat jól illusztrálja a kilépés keltette bizonytalanságot és az unió általi védelemről való lemondás kockázatát. A legtöbb európainak a remény és a bizalom (összesen 55 százalék) jut eszébe, amikor arról kérdezik: mi az első érzése, ha az Európai Unióra gondol – ugyanakkor a válaszadók harmada számára az Európa jövőjével kapcsolatos bizonytalanság a domináns érzés.
A brexit-vita megmutatta, hogy hány szálon és milyen szorosan összekapcsolódtak egymással az európai országok a sokéves közös munka alatt, és mennyi előnnyel jár a közös klubba tartozás. Ezeket az előnyöket sokszor csak akkor vesszük észre, amikor egyszer csak elveszíthetjük őket. A legfrissebb Eurobarométer-adatok rávilágítanak, hogy az európaiak több mint kétharmada (68 százalék) szerint az uniós tagság előnyökkel jár az országa számára; 61 százalékuk állítja, hogy az EU egy jó dolog.
A külső nyomás miatt azonban az uniós országoknak minden eddiginél szorosabban együtt kell működniük, ha továbbra is fenn akarják tartani befolyásukat és hatással akarnak lenni a világ sorsára. Az Eurobarométer-felmérés megmutatta, hogy az európaiakat leginkább a gazdaság, a munkanélküliség, a migráció, az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni küzdelem érdekli, amelyek mind a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatot, együttműködést és közös fellépést igényelnek.
Európa jövője most azok kezében van, akik május 23–26. között elmennek szavazni az európai választásokon. Bár az Eurobarométer-felmérés szerint február végén már az európaiak harmada (35 szálalék) biztosra ígérte a szavazási részvételét, egy másik harmadot (32 százalék) még nem sikerült rávenni a részvételre. A választásra jogosult fiataloknak pedig – akik ugyan következetesen pozitívan gondolkodnak az Unióról (74 százalék) – csak 21 százaléka biztos benne, hogy elmegy szavazni. 34 százalékuk még nem döntött.