– A gyorsan, könnyen megtalálható tények, legyenek azok például dátumok, gazdasági, vagy szociológiai statisztikák, illetve életrajzi adatok, nélkülözhetetlenek a történészek számára – hangsúlyozta az mta.hu-nak nyilatkozva Burucs Kornélia, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A kutató szerint az adattárak jelentősége a következő évtizedek történettudományában erősödni fog. A történész kiemelte: egymással összehasonlítható adatok nélkül elképzelhetetlen annak a korkövetelménynek a teljesítése, amely szerint a nemzeti történelmet európai és globális méretekben kell tudni értékelni.
– Ezért hozta létre az MTA TTI azt a digitális adatbázist, amely a kutatók digitális eszközrendszereként megkönnyíti a szakemberek számára, hogy a történelem különböző tényezőit és hatásait együttesen vizsgálják – mondta Burucs Kornélia, aki Glatz Ferenc akadémikussal, az MTA volt elnökével együtt szerkeszti az intézet honlapján az „adatbázisok” menüpont alatt elérhető Történelmi Tárat.
A folyamatosan frissülő adatbázis gondozásában rajtuk kívül még kilenc történész – Pótó János, Szász Zoltán,
Zsoldos Attila, Fodor Pál, Gecsényi Lajos, Csorba László, Pók Attila, Kertész István, Demeter Zsuzsanna – vesz részt.
Az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a célokról szólva úgy fogalmazott: egy olyan, könnyen
elérhető adatbázist akartak létrehozni, amely hozzájárulhat az adatokon alapuló történelmi érvelés kultúrájának
erősítéséhez és azokban is kedvet ébreszthet a történeti kutatásokhoz, akik megbízható adatbázis híján eddig nem
vállalkoztak erre.
A Történelmi Táron már most is elérhető az Eseménytár, amelyben i.e. 500–100-tól egészen 2000-ig 1730 oldalon
tallózhatunk a magyar múltban. Használhatók a magyar és nemzetközi politikatörténeti, illetve hadtörténeti
kronológiák digitalizált változatai, valamint a Térképtár is, amelyben kronológiai sorrendben az 52 legfontosabbnak
ítélt történelmi térkép található meg 1541-ig.
Az adatokat még nem tartalmazó Emléktárban korabeli dokumentumok digitalizált változatait, képi emlékeket –
korabeli és utólagos ábrázolásokat – hangtárat találhatnak majd az érdeklődők, a Névtárban pedig egy-egy
történelmi személy életpályáját, valamint családok leszármazási és rokonsági rendjének leírását böngészhetik az
oldalra látogatók. Az egyelőre szintén nem aktivált Statisztikai adatok menüpont alatt korabeli és a történészek által
utólag szerkesztett statisztikai adatsorokhoz juthatnak hozzá a kutatók.
A tervek szerint a magyar történelemről kaphat átfogó képet az, aki a Magyarok krónikája címet viselő menüre
kattint majd. A szerkesztők ebben 16 részre bontva fogják ismertetni hazánk történetének főbb korszakait: az egyes időszakokat rövid bevezetőben jellemzik, közlik a hozzá tartozó kronológiát, valamint a legfontosabb eseményekhez, folyamatokhoz kapcsolódó dokumentumokat. A magyarok krónikája című kötet 2000. évi kiadásán alapuló adatbázissal a szerkesztők a magyar állam és nemzet története iránt érdeklődő külföldiek eligazodását is szeretnék megkönnyíteni. Ezért az információk a magyaron kívül angol, német, francia és orosz nyelven is olvashatók lesznek a jövőben.
A Történelmi Tár készítői kiemelten törekednek arra, hogy bemutassák a történészi hivatást. Ezért gyűjtik össze
Történetírás címszó alatt történészek életrajzi adatait, a történettudomány intézményeinek, és folyóiratainak leírását és a tervek szerint útjára indítanak majd egy folyamatosan bővülő történelmi fogalomtárat is.