A több mint 25 évvel ezelőtti eseményeket a fiatalabb korosztály ma már csak a történelemkönyvekből ismeri, de a náluk idősebbek joggal töprengenek el azon, hogy mit köszönhetünk a negyedszázaddal ezelőtti fordulatnak. „Létrehozott-e sorsközösséget a diktatúrák bukása a közép-európai térségben? Vajon a történelmi tapasztalatokat hasznosítják-e a következő nemzedékeke?” – tette föl a kérdést Balog Zoltán (EMMI) a kiállítás ünnepélyes megnyitóján. Az erőforrás-miniszter szerint minden generáció számára erkölcsi parancs, hogy ossza meg emlékeit a fiatalabbakkal, s vállalja a vitákat a múltról a jövő érdekében.

A Kelet-Közép-Európa útjain, 1939–1989 című kiállítás mai megnyitóján Bába Iván, az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának magyar koordinátora azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a nosztalgia csapdájába esnünk. A létező szocializmus korának megítélésében hajlandóak vagyunk az elnézésre, hiszen Magyarország például a „legvidámabb barakk” volt. A humor azonban sok mindent elfedhet, a diktatúra idejében úgyszólván gyógyír volt – pótszer a szabadság hiányára. Kétségtelen, hogy a lengyel plakátok, magyar filmek magas művészi színvonalat képviseltek, ezekkel „a kifejezési formákkal próbáltuk megőrizni függetlenségünket, védekezve a totalitárius diktatúrákkal szemben”.

Beszédében Roman Kowalski lengyel nagykövet arról szólt, hogy „a Freedom Express nemzetközi kampány alapvető célja, hogy törekedjék az európai történelem közös elbeszélésére, valamint egy olyan párbeszéd és egymást kölcsönösen kiegészítő narratíva kidolgozására, amely helyet biztosít az értelmezések és interpretációk sokaságának. Ez a párbeszéd elősegíti saját identitásunknak az erősödését és lehetőséget ad arra, hogy elkerüljük a sorsdöntő történelmi hibákat”.

A mostanáig Berlinben, Brüsszelben és Varsóban bemutatott kiállítás Közép-Európa társadalmainak történetét az elveszített szabadságon keresztül mutatja be, és ismerteti azokat a korlátozásokat, amelyek az egykori keleti blokkban a polgári szabadságjogokat jellemezték. Betekintést enged abba a küzdelembe, amely a szabadság visszaszerzéséért folyt, s amely végül elvezetett 1989 legfontosabb eseményeihez. Különös figyelmet szentel annak, hogy mi az, ami összeköti, s ami elválasztja Kelet-Közép-Európa társadalmainak emlékezetét azokról az eseményekről, amelyek megelőzték a kommunizmus európai bukását. 

A kiállítás a Múzeumkertben, a Magyar Nemzeti Múzeum előtti területen augusztus 8-ig tekinthető meg. A kiállítás európai turnéjával egy időben megtekinthető annak elektronikus verziója http://1989.enrs.eu/exhibition is.

A Freedom Express olyan nemzetközi társadalmi-oktatási kampány, amelyet tavaly hozott létre az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának (ENRS) kezdeményezése. Első része egy tanulmányutat foglalt magában, melynek keretében fiatal művészek, újságírók és történészek Gdańskból indulva felkeresték Varsót, Budapestet, Temesvárt, Sopront, Pozsonyt, Prágát és Berlint. Az utazás programja tucatnyi, 20. századi történelemmel foglalkozó partnerintézmény együttműködéseként jött létre.