Orbán továbbra is lecsap a civil szervezetekre és államosítja a gazdaságban a magánérdekeltségeket. Legutóbb a határzár ötletével iratkozott föl a szalagcímekbe. Lehet, hogy a kerítés segít megvédeni a magyar határokat, ám hogy a terv éppen abban az országban van napirenden, amelyik segített lebontani a berlini falat, nos, ez az elképzelés erősen megosztó, és jelképezi a földrész aggodalmát a magyarok politikai jövője miatt. Molnár Csaba a DK-tól azt mondja, semmi keresnivalója szögesdrótnak a magyar határon, ez gyalázat!
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora úgy látja, hogy Orbán azért próbál keménykedni, mert szeretné megakadályozni, hogy újabb Fidesz-hívek pártoljanak át a Jobbikhoz. Mint mondja, a kormányfőre mindig leselkedik az a veszély, hogy elveszti a nácik támogatását, ezért nácibb a náciknál. Tisztában volt vele pl., hogy az EU soha nem menne bele a halálbüntetés visszaállításába, a saját támogatóit hergelte a javaslattal. Ami pedig az orosz, az azerbajdzsáni, illetve általában a keleti vonalat illeti, arról Scheppele úgy gondolja, hogy a miniszterelnök a saját uniós pozícióit árulja ezeknek az országoknak, mert azoknak szükségük van az EU-ban valakire, aki elárulja nekik a belső ügyeket és védi az érdekeiket.
Hazai hatalma megőrzésére Putyin módszereit vetette be. Scheppele úgy fogalmaz: kitalálta, miként hozzon létre egy olyan rendszert, amelyben egyetlen ellenzéki párt sem győzhet. Itt többé már nem beszélhetünk alkotmányos demokráciáról, tekintélyelvű rendszer alakult ki, az ország már nem szabad. Viszont a Fideszben arra is rájöttek, miként látszódjék a rendszer a felületes megfigyelő számára demokráciának.
A Freedom House nemrégiben azt állapította meg, hogy a kormány a médiatanácson keresztül a hivatalos vonal képviseletére bírta rá az újságokat és tévéket. A jelentés szerint a sajtószabadság, a demokratikus kormányzás és a választási rendszer tisztessége csak Oroszországban hanyatlott gyorsabban, mint Magyarországon, amióta a Fidesz vette kézbe az irányítást. Elemzők szerint azonban már kisebb repedések mutatkoznak Orbán politikai erődjén. Lásd a vereségeket a pótválasztásokon, a Jobbik fokozódó népszerűségét és a Simicskával kirobbant ellentéteket.
Friss Róbert, az újságíró és elemző úgy gondolja: lehet, hogy az ellenzék nem tud a kormányfő fölé kerekedni, de a szövetségesei ellene fordulhatnak. A gazdasági elitnek és a kormánypártnak kell eldöntenie, meddig akarnak még követni egy vezetőt, aki szerelmes a hatalomba és ámokfutást mutat be?
Nehéz megmondani, hogy mi volt előbb Magyarországon: a menekültek-e vagy az őket elítélő retorika-e, azt mindenesetre a plakátok és az acélkerítés miatt egyszeriben a magyar lett az egyik leginkább bevándorlásellenes nemzet Európában – olvasható a Guardianben. A közhangulat egy év alatt a migránsok ellen fordult, áprilisban 46% sorolta magát a bevándorlás elleni táborba, vagyis nagyjából 25 év alatt megháromszorozódott ez az érték. Az idegengyűlölet megerősödése egybeesett a hatalom kampányával, amelynek célja az ellenzék szerint az, hogy elvonja a figyelmet a mind nagyobb szegénységről és a vesztegetési botrányokról. Emellett azt is ellensúlyozni hivatott, hogy a Fidesz visszaszorul a Jobbikkal szemben. László Róbert a Political Capitaltől emlékeztet arra, hogy tavaly még csak a megkérdezettek 3%-a tartotta fontosnak a bevándorlás ügyét, de biztos, hogy jelenleg ez az arány lényegesen magasabb – feltételezhetően a kormánynyilatkozatok folytán. Ezt tükrözi a sok bejegyzés mostanság a közösségi oldalakon is.
Az ENSZ Menekültügyi Szervezete azt szorgalmazza, hogy Magyarország ne fogadja el a menedékkérelmek szigorúbb elbírálását előirányzó jogszabály-módosításokat, mert különben Budapest senkinek sem adhat menedéket, aki a háború sújtotta térségekből érkezik – írja a Reuters. A nyilatkozat kéri, hogy a kormány és a képviselők csak olyan változtatásokat szavazzanak meg, amelyek összhangban állnak a nemzetközi és regionális normákkal, és nem ellentétesek velük. Az UNHCR elítélte a határkerítést is, mondván, hogy az csak az embercsempészek karjaiba löki a menekülteket. A szervezet adatai különben azt tanúsítják, hogy a menedékkérők 80%-a Szíriából, Afganisztánból és Irakból jön, tehát valószínű, hogy nemzetközi védelemre szorul.
A londoni magyar nagykövet az Economist hetilapnak küldött olvasói levélben cáfolja, hogy Magyarország megsértené az unió menekültügyi politikáját, ideértve a dublini szabályozást. Szabadhegy Péter szerint a magyar hatóságok csupán szolidaritást kértek a többi tagállamtól, amikor jelezték, hogy átmenetileg, bár meghatározatlan időre, nem tudják fogadni mindazokat a menekülteket, akiket nyugatról toloncolnának vissza hozzánk. Egyben jelezte, hogy az idén több mint 60 ezer illegális határátlépőt fogtak el magyar földön, ez kényszerítette ki ezt a rendkívüli lépést. A diplomata azt közölte, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz a helyzet megoldására.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
