Egyrészt, a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el. Horváth András esetében a haszonszerzési célzat kizárható, hiszen ő közérdekű bejelentést tett, amiből eddig az egyedüli „haszna” az volt, hogy a NAV kétszer is feljelentette. Jelentős érdeksérelmet pedig legfeljebb a feljelentésében szereplő áfa-csalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket. Azt azonban senki nem gondolhatja komolyan, hogy a büntetőjog éppen az adócsalókat védené.
Ha azonban ez nem lenne elegendő, a Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmébe ajánljuk a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény 21. § (5) bekezdését. Ennek értelmében a „bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt”.
Ha a lefoglalást az indokolta, hogy Horváth András adótitkokkal élt vissza, akkor e szabályra figyelemmel nem lehetne tovább folytatni a nyomozást, sőt, a lefoglalásra sem kerülhetett volna sor. A tisztességes eljárás védelméről szóló, hatályban lévő törvény a közérdekű bejelentők védelmét szolgálja, már ha alkalmaznák.
Amíg nem bizonyosodik be, hogy Horváth András valótlanságot állított a NAV-ról és az áfa-csalásról, megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem. Például joga van ahhoz, hogy ne ellene nyomozzanak, hanem az ő bejelentését vizsgálják ki.
Ezért felszólítjuk a rendőrséget: vizsgálja meg, hogy nem sérti-e a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt a személyes adattal visszaélés miatt indított nyomozás.
Szabó Máté Dániel szakmai igazgató, TASZ
MartinJózsef Péterügyvezető igazgató, TI-Magyarország
Léderer Sándor igazgató, K-Monitor
Bodoky Tamás ügyvezető igazgató, atlatszo.hu
