Trianon 100: tragikus sorsú műalkotások

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezredik évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében.

Erzsébet királyné kolozsvári szobrából napjainkban csak ennyi látszik:

…aligha európai, aligha méltó egy magát európainak valló, az Európai Unió és a NATO tagságával dicsekvő országhoz.

A lázas építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha piacterén emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának, vagy megemlékezett a szabadságért vérüket áldozó hősökről. 

A Kossuth-szobor egykor…

Az első világháborút, a trianoni békeszerződést (1920. június 4.) követően viszont a már nem a (király nélküli) Magyar Királysághoz tartozó területeken módszeresen megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, illetve kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául.

...és ma, amikor a helység neve hivatalosan Rožňava.

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, 2020. május 5-től kedden és csütörtökön, az Országos Széchényi Könyvtár blogoldalán Elbe István információszolgáltatási igazgató.

A 19. század utolsó évtizedének nagy triásza – Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János – mellett még tucatnyi neves szobrászművész dolgozott, páratlan szépségű alkotásokkal gazdagította a magyar képzőművészetet, méltó emléket állított az ezeréves múltnak. A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető.

Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A monarchia polgárai lojálisak voltak ahhoz az uralkodóhoz, akit a magyar koronával királlyá emeltek, ugyanakkor szívükben ott élt Kossuth, a meg nem alkuvó, akinek halála után a települések egymással versengve, képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.

A brassói millenniumi emlékmű a felavatása előtt…

Ehhez hasonlóan jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól és helyezte el szépen kialakított emlékparkok központjába a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte győztes vagy vesztes csatáink színhelyét, legtöbbjük tetején a turul tárta ki védelmezőn szárnyait.

Ezt az „aranykort” zárta le az első világháború és Trianon. A megszállt területeken már jóval a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése.

…és napjainkban ugyanott, bár a helységet így hívják: Brașov, és 1993 óta Győr testvérvárosa.

A megszállók a történelem „áthangolásának” első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a terület tulajdonviszonyát jelző szimbólumokat: címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.

Az Országos Széchényi Könyvtárnak a trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozatában a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségeire emlékezik. Első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket mutatják be.