Az Egyesült Államok elnöke vámpolitikája kapcsán egy rendkívüli fenyegetésre hivatkozik, amely szerinte veszélyezteti az országot. Ez az érvelés azonban komoly vitákat váltott ki. Most tizenegy szövetségi bíró foglalkozik az üggyel, amely rendkívül jelentős jogi és politikai következményekkel járhat. A hangzavarban, amelyet Donald Trump elnöknek az Európai Unióval és más országokkal szembeni kereskedelmi megállapodásai okoztak, egy alapvető kérdés mintha elsikkadna: vajon egyáltalán jogosult-e Trump vámokat kivetni? Felhatalmazza-e az amerikai alkotmány arra, hogy az elnök saját belátása szerint vámokat vezessen be, hogy kereskedelmi partnereket kényszerítsen meghatározott irányba? A válasz nem egyértelmű.
Mint a legtöbb elnöki kezdeményezés, Trump vámpolitikája is bíróság elé került. E csütörtökön a Szövetségi Körzeti Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit) tizenegy bírája hallgatja meg az érveket az ügyben. A bírák számának nagysága is mutatja az eset súlyát – normál esetben három bíró tárgyal egy ügyet. Teljes bírói testület csak akkor ül össze, ha a kérdés különösen nagy jelentőségű. Az ítéletet augusztus végére várják.
A legtöbb vám esetében – legyen szó egyoldalú döntésekről vagy a fontosabb kereskedelmi partnerekkel való tárgyalásokat követő bevezetésről – Trump az 1977-es Nemzetközi Gazdasági Vészhelyzeti Törvényre (International Emergency Economic Powers Act, IEEPA) hivatkozott. Ez a törvény rendkívüli hatalmat biztosít az elnöknek arra, hogy reagáljon szokatlan és kivételes fenyegetésekre. A Trump-kormány ebből vezette le azt a jogosítványt, hogy az elnök bármilyen mértékű, időtartamú és termékkörű vámot kivethet, bármely országgal szemben.
„Ez az ügy rendkívül fontos”
Ez a jogi álláspont azonban erősen vitatott. Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága (US Court of International Trade) a keresetet benyújtó vállalatok és szövetségi államok javára döntött. A bírák kimondták: a Kongresszus nem ruházta át saját vámkivetési és -beszedési jogát az elnökre az IEEPA keretében. Ennek értelmében a vámok érvénytelenek lettek volna. Azonban másnap a Szövetségi Körzeti Fellebbviteli Bíróság felfüggesztette az ítélet végrehajtását, és most teljes bírói testület dönt a kérdésben.
Az ügy tétje világos: nemcsak Trump vámstratégiáját semmisítheti meg nagy részben, hanem szélsőséges esetben oda is vezethet, hogy a cégek visszaigényelhetik az általuk befizetett vámokat – azokat, amelyekkel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelenleg büszkélkedik.
„Bármilyen mércét is alkalmazunk, ez az ügy rendkívüli jelentőséggel bír” – nyilatkozta Ilya Somin, az alkotmányjog professzora a George Mason Egyetemen. Ő és kollégái már sikeresen képviseltek kisvállalkozásokat a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság előtt. Véleménye szerint Trump a nagy gazdasági világválság (1929) óta a legnagyobb kereskedelmi háborút robbantotta ki, amely hatalmas károkat okozott mind az Egyesült Államoknak, mind kereskedelmi partnereinek – köztük Németországnak és az Európai Uniónak – egyaránt. Ezt szerinte „az alkotmányjog legnagyobb hatalommal való visszaéléseként” lehet értelmezni, amit szakmája életében látott.
Somin szerint korábban egyetlen elnök sem próbálta a vámok kivetésére használni az IEEPA-t. Ennek egyik oka, hogy a törvény egyáltalán nem említi a „vám” szót, de még csak hasonló értelmű kifejezéseket sem. Továbbá a törvény azt is megköveteli, hogy az elnök nemzetbiztonsági vagy gazdasági vészhelyzetet állapítson meg. Az olyan indokok, mint a kereskedelmi mérleg hiánya, amelyre Trump hivatkozott, nem számítanak rendkívülinek, és nem indokolják a vészhelyzet kihirdetését – hangsúlyozza Somin. Ezt példázza Brazília esete is: az Egyesült Államok kereskedelmi többletet tart fent vele szemben, mégis célkeresztbe került.
Ha Trump elveszítené az ügyet, az nem jelentené automatikusan a vámok megszűnését. Az elnök más jogi eszközökkel is élhet, de ezek sokkal korlátozottabbak, mivel hosszabb egyeztetési folyamatot igényelnek, és csak időben és mértékben korlátozottan alkalmazhatók. Az is biztosra vehető, hogy a vesztes fél a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, amely eldönti majd, tárgyalja-e az ügyet.
A másik kérdés az, vajon Trump tiszteletben tartaná-e az ítéletet. „Ez nyilvánvalóan probléma lehet” – ismeri el Somin. Ugyanakkor hozzáteszi: politikailag nem lenne egyszerű figyelmen kívül hagyni a legfelsőbb bírói testület döntését. A vámok rendkívül népszerűtlenek: a felmérések szerint az amerikaiak 60–70 százaléka ellenzi őket.
