Számtalan nyilvános ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ukrajnai háború kitörése óta. Az alábbiakban a testület legutóbbi, február 23-i tanácskozásán az állandó tagok által kifejtett legfrissebb diplomáciai megszólalásokat igyekszünk összefoglaló módon ismertetni. (A nyitó képen: az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésterme; foto: rnde.de.)
A vita elején António Guterres ENSZ-főtitkár kifejtette: az ukrajnai fejlemények egy nyitott seb, s a nemzetközi vitákat békés eszközökkel, az államok területi integritása és politikai függetlensége elleni erőszak alkalmazása nélkül kell megoldani.
Amerikai részről elmondták, hogy teljesen világos: ha Oroszország ma leteszi a fegyvert, azzal a háború véget ér, ha Ukrajna teszi le a fegyvert, azzal az ország maga ér véget. Brit részről azt kérdezték, miként néz szembe saját felelősségével Oroszország, mint a Biztonsági Tanács állandó tagja? Mennyi nevetséges magyarázatot hallottunk orosz részről Ukrajna elleni inváziója kapcsán? Egyszerű az igazság: Putyin azt hiszi, hogy területeket foglalhat el, átrajzolhat határokat, erőszakot alkalmazhat birodalma építéséhez. Az orosz elnök nyíltan azon van, hogy felborítsa a nemzetközi rendet és visszatérjen ahhoz a 19. századi ideológiához, ami szerint az erő – különösen az övé – jogos. Nekünk semmi sem fontosabb, mint Putyin bukása.
Francia részről hangsúlyozták, hogy ami Ukrajnában folyik, az igazságtalan, indokolatlan, törvénytelen agresszív háború. Moszkva hamis hivatkozásai, propagandája, tömeges dezinformációi nem tudják elbújtatni a valós helyzetet. A Biztonsági Tanácsnak Ukrajna győzelméért kell dolgoznia, mert ez egyúttal az ENSZ Alapokmánya győzelmét is jelenti. Társadalmak lerombolása – brutális, imperialista agresszió révén – elfogadhatatlan. Oroszországnak véget kell vetnie e háborúnak és ki kell vonnia csapatait ukrajnai területekről, amik soha nem fognak Oroszországhoz tartozni.
Az orosz küldöttség vezetője elmondta: Ukrajna népe számára egyre nyilvánvalóbb, mennyire nem hatékony az ország kormánya, s mennyire nem független. Ebben a háborúban Ukrajna veszíteni fog. Az Európai Unió az USA csatlósává vált, Németország dollármilliárdokat veszített az Oroszország elleni szankciót miatt. A blokk, ahelyett, hogy kapcsolatokat építene szomszédjával, Oroszországgal, saját lábába lő, amikor az Egyesült Államoktól való energiafüggésben és az oroszellenességben mind mélyebbre süllyed.
Két évvel ezelőtt fiainkat azért küldtük harcba, hogy befejezzék a Donbaszban folyó háborút, nem pedig azért, hogy háborút kezdjenek. Minél hosszabbra nyúlik az ukrajnai konfliktus, a tartós nyugati támogatás következtében annál kevésbé lesznek előnyösek a békéből származó előnyök Ukrajna számára. Európa stratégiai vakságban szenved, amikor tagadja Oroszország saját legitim védelmi érdekeit, s ez egy rövidlátó megközelítés.
A blokk folytatja az oroszellenes propaganda terjesztését, mint ahogy azt tette az Egyesült Államok a hidegháború idején. A NATO jelenlegi akciói azt az elképzelést tartalmazzák, hogy a szövetség bővítése abszolút jogos.
Kína képviselője elmondta, hogy országa számára prioritás az ellenségeskedés leállítása, a közvetlen tárgyalások megkezdése és a béke helyreállítása. Fegyverek küldése és a feszültség fokozása nem megoldás. Oda kell figyelnünk minden ország jogos aggodalmaira.
A mai helyzet Európában közvetlenül kapcsolódik a NATO bővítéséhez. A világot objektív szemüvegen keresztül kell vizsgálni. Nem a nyomásgyakorlás, hanem az együttműködés tud működni. Kína ellenzi az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által bevezetett szankciókat, amiben magyarázatként Ukrajna kérdését használják fel.
Kína nem részese a konfliktusnak, mindig azon volt, hogy valamennyi ország, beleértve Ukrajna szuverenitását és területi épségét tiszteletben kell tartani.
