Trumpnak most meg kell mutatni, hogy képes temetni az árkot, amelyet a kampány idején ő ásott még nagyobbra. Kezdheti működését azzal, hogy teljesíti ígéretét, mármint hogy segít a globalizáció által sújtott „elfelejtett embereken”. Bizonyítania kellene, hogy nem a republikánus többségnek játszik a törvényhozás két házában. Máskülönben nem sok minden változik a rozsdaövezet számára, pedig az segítette győzelemre az elnököt. Viszont egy visszavonhatatlanul összekapcsolódó világban, egy szuperhatalom élén nem teheti meg, hogy felrúgja a jelenlegi rendszert, ám azt nem pótolja semmi olyasmivel, ami legalább olyan erős. Egy ország irányítása nem olyan, mint egy ingatlan. Trumpnak többet kell tennie annál, hogy jó üzleteket köt Amerika javára.

A The Guardian lap úgy értékeli, hogy beszédével az Egyesült Államok politikai háborút hirdetett, az üzenetet nem lehetett volna egyértelműbb, a világnak minden oka megvan a félelemre. Tele volt lázítással és megvetéssel a politikával, az amerikai fékek és ellensúlyok rendszerével szemben. Azokhoz szólt, akik rá szavaztak, nem a többséghez. Nacionalizmusa durva volt és szégyentelen. Sugárzott a lenézéstől a fővárossal szemben, amelyet a politikus most akaratába akar hajtani.  Ugyanakkor kimaradt belőle minden, ami arra utalt volna, hogy miként akarja elérni a céljait. Viszont megerősítette, hogy igencsak jogosak az amerikai és nemzetközi aggályok. Hiszen ha minden igaz, minden eddiginél nagyobb változás készül Washingtonban. A döntő az, hogy lehet-e hinni Trumpnak. Ő még nem diktátor, legalábbis jelenleg. Erősen korlátozza hatalmát a demokratikus rendszer. Ám nem szabad alábecsülni. A következő hónapokban majd kiderül, hogy mennyire tud rombolni. A beszéd alapján a riasztó az, hogy valóban munkához lát.

Az egyik legrégebbi európai napilap, az osztrák Die Presse jelentette: az Európai Unió alapjogi ügynöksége bírálja, hogy a hatóságok felelőtlen módon sok ezer menekültet magára hagytak a dermesztő fagyban a Balkánon. Különösen aggasztó a helyzet a magyar–szerb határon és Bulgáriában. Segélyszervezetek szerint egyre több emberrel végez a hideg, illetve mind többen kerülnek kórházba fagyási sérülésekkel, köztük gyerekek is. Ennek ellenére továbbra is sok migráns vesztegel a nem ritkán mínusz 20 fokos hidegben szerb területen, a magyar határkerítés előtt. Közülük már minden 2. beteg. A magyar hatóságok a múlt hónapban 2290 illegális határátlépőt fogtak el és küldtek vissza. De akik bejutnak, azoknak sem könnyebb a sorsa. A jelentés kifogásolja, hogy a kormány bezárta a bicskei tábort, noha ott még valamennyire elfogadhatóak voltak a körülmények. Viszont az ott lévőket sokkal rosszabb helyekre költöztették.

Magyarország az unión belül bontja le a demokráciát: Orbán Viktor alatt folyamatosan zajlik a demokratikus intézmények átépítése, és az EU nemigen tud bármit is tenni ellene – állapítja meg az osztrák Der Standard. Ha a demokráciának az a fő jellemzője, hogy békés úton le lehet váltani a kormányt, akkor a magyaroknál rosszul állnak a dolgok. A jobboldali-populista miniszterelnök oly mértékben bebetonozta a hatalmát, hogy belátható időn belül elképzelhetetlennek látszik a menesztése. Pedig nem diktatúráról van szó. Nincsenek politikai foglyok, a rendőrség nem alkalmaz erőszakot az ellenzéki tüntetőkkel szemben, nem működik nyílt cenzúra. De mindezek ott lebegnek az ország fölött. A Népszabadság bezárásakor a hatóságok nem rohamozták meg a szerkesztőséget, a biztonsági szolgálat egyszerűen nem engedte be az újságírókat. Most viszont Orbán ajtót akar mutatni több olyan civil szervezetnek is, amelyet Soros támogat. A kormányfő és a hozzá hasonlatos autokraták azt remélik, hogy Trump immár nem fogja őket az emberi és polgárjogok megtartására figyelmeztetni. A demokrácia 6 éve tartó módszeres és stratégiai lebontásában az unió sem lényeges akadályt. Nincsenek meg hozzá a szükséges jogi eszközök, az európai politikai tehetetlenül figyeli a demokrácia felszámolását a földrész közepén.           

A Der Standardban jelent meg: A liberális demokráciát nyomás alá helyezték leginkább a jobboldali populisták, akik illiberális demokráciát akarnak. Utóbbi völkisch, nacionalista, tekintélyelvű és populista. Csak az „igazi népet” tekinti a demokrácia valódi letéteményesének, de csakis a saját híveket sorolja oda. A többiek mind idegenek. A jobboldali populisták szeme előtt az Orbán által vázolt modell lebeg. Vagyis a jövőben is lesznek választások, de Magyarországon most éppen ott tartanak, hogy elfojtsák az ellenállás utolsó fészkeit, az olyan civil szervezeteket, amelyek pl. Soros György támogatását élvezik. Közben ezek az erők már populista Internacionálét alkotnak a világban,

Európa beszorult az autoriter Trump és Putyin közé, belülről pedig a jobboldali populisták fenyegetik. A dolgok a vezérelvű állam felé haladnak. Még a legmegállapodottabb demokratikus államokban is csupán a kisebbség tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen, a fiatalok már egyáltalán nem tekintik lényegesnek. Hogy mit lehet mindez ellen tenni? Harcolni. A liberális demokratáknak párthatárokon át, de pártok nélkül is meg kell szervezniük magukat. Nem szabad átvenniük a hazugságokat és összeesküvés-elméleteket, a hamis megoldásokat. Profi módon kell fellépni a hamis hírek, a dezinformáció ellen. Ebben nagy szerep jut sok, kisebb, magánerőre épülő kezdeményezésnek. Amikor a politika túl gyáva és bénult, a civil társadalomnak kell közbeavatkoznia.   

Az autoriter államokban a sport általában a politika zsákmánya lesz, főleg az olimpia, aminek azután a demokrácia látja a kárát – írja a Der Standard. Nem véletlen pl., hogy Magyarországon az újonnan alakult Momentum mozgalom, amely a mostani kormány leváltását akarja, elsőként az olimpiai pályázatot vette célba, mondván, hogy a felszabaduló eszközöket inkább az égető társadalmi gondok enyhítésére kell fordítani. Már olyan városok léptek vissza a 2022-i téli olimpia megrendezésétől, mint München, Stockholm és Oslo, mert túl magasak a költségek, ugyanakkor a lakosság nem támogatja a tervet. Így Kína lett a befutó, amely megelőzte Kazahsztánt. Nagyon sajnálatos, hogy az olimpia és a demokrácia immár nem jár kéz a kézben.