Ez pedig lehetővé teszi, hogy Putyin fokozza a tekintélyelvű ellenőrzést odahaza, miután úgy jelenhet meg, mint aki helyreállítja az orosz nagyságot. A hivatalos propaganda alternatív valóságot teremt, és úgy állítja be, hogy ezek hősies akciók, noha katasztrofális következményekkel járnak az ország számára. Trump és az orosz elnök természetes szövetségesek, mert mindkettő személyes hatalmat igyekszik szerezni és az átlagembereken akar meggazdagodni. Később ez biztosan változni fog, de jelenleg együtt menetelnek a nacionalizmus és a tekintélyelvűség felé, elhagyva az integrációt és a demokratizálódást.
A Brexit súlyos csapás az Európai Unió, Washington legfőbb szövetségese számára, és a földrészt csak tovább gyengíti Magyarországon és Lengyelországban a tekintélyelvű rendszer felemelkedése. Nem lehet tudni, hogy milyen lesz Trump külpolitikája, de a jelek arra mutatnak, hogy folytatni kívánja az öreg kontinenshez fűződő kapcsolatok felégetését. Majd meglátjuk, hogy mindebből az lesz-e, amit Putyin szeretne, hogy ti. térjenek vissza az érdekövezetek 19. századi felfogásához, amiből az következne, hogy Kelet-Európa egy része ismét orosz uralom alá kerül.
A Nyugat csak magát okolhatja a populista lázadásért, amely most már a kormányzó eliteket fenyegeti, miután azok tavaly nem tudtak mit kezdeni a migránsválsággal – olvasható a The Timesban. Az elégedetlenség, amely a brit kiválásban és Trump elnökségében csúcsosodott ki, persze éveken át érlelődött. De a döntő lökést a múlt év adta meg, amikor a menekülttömegek láttán a pánikba esett hatóságok kerítéseket emeltek és könnygázt hajítottak a sötétbőrű emberek közé. Ausztria Magyarországgal vitázott, a lengyelek a németekkel. A kormányok elvesztették az ellenőrzést, a határok viccesekké váltak és maga az EU volt a legnagyobb vicc. Utána jöttek a párizsi merényletek, bár a tettesek nem menekültek voltak. Majd következett a többi közt a szilveszteri kölni lidércnyomás és az a látszat keletkezett, hogy nem szabad beengedni ezeket az idegeneket, akiket ráadásul a hatóságok nem tartanak vissza. És ha az emberek úgy érzik, hogy az államuk nem védi meg őket, akkor az erős ember felé fordulnak. Az unió országai, valamint az USA és az ENSZ egymásra tolták a felelősséget, ahelyett, hogy átfogó tervet dolgoztak volna ki. És voltak politikai erők, amelyek kihasználták ezt a fiaskót. Kezd látszani, hogy az engedékenység és a fejetlenség apró lépésekben ugyan, de a nyugat felbomlásához vezet.
A The Economist írja: bizonytalanság kora köszöntött be az üzleti világ számára és a cégek még nagy árat fognak fizetni az egyre jelentősebb politikai kockázatokért. A populisták egyik fő ígérete az, hogy ismét mozgásba hozzák a gazdaságokat. Trump kilátásba helyezte, hogy adót csökkent, viszont növeli a kiadásokat. Európai szövetségesei, mint Orbán Viktor, valamint Le Pen, aki szívesen csatlakozna az amerikai elnökhöz, ugyanebben az irányban csapják a lármát. Ám a gazdasági kétségek visszafogják a növekedést és korlátozzák ezeket az erőket, hogy beváltsák az ígéretüket. Amerikában a pénzügyi ösztönzés mérgező lehet, ha nagyobb deficitet eredményez és ily módon felnyomja az inflációt, illetve a kamatokat. A kereskedelem és a bevándorlás korlátozása szintén árt a gazdaságnak. Ily módon a vállakozások nem ruháznak be, mivel megjósolhatatlanok a politikai kilátások. A családok sem költekeznek, hanem inkább megtakarítanak. A következmények leginkább a termelőipart sújtják majd, amelyre amúgy Trump leginkább támaszkodni kíván. Ez pedig gyorsítja a visszaesést. Ugyanakkor a cégek fokozottabban igyekeznek befolyásolni a politikát, hogy a számukra kedvező döntések szülessenek, amiből azután nagy hasznot húzhatnak a republikánus vezetés tagjai. Szóval, miközben a gazdaság leül, aközben egyre tehetősebbek lesznek a saját vagyonosodásukon dolgozó gonoszok.
A Süddeutsche Zeitung kommentárja azt a következtetést vonja le Obama athéni beszédéből, hogy aki szereti a demokráciát, annak meg kell azt védenie. Az elnök arra hívta fel a figyelmet a görög fővárosban, hogy a demokrácia több mint egy szavazás, és nem kell temetni Trump sikere után. Meg hogy az európaiaknak nem szabad nyúlszívűeknek lenniük, ne engedjék, hogy a válságok megfélemlítsék és felfalják őket. Az elemzés hangsúlyozza, hogy az új és régi autokratáknak nagyon is a szája íze szerint való volna, ha a demokrácia kimerülne a választásokban, mert akkor pl. mindaddig el kellene fogadni Erdogan rendszerét, amíg azt a többség megerősíti a hatalomban. A demokrácia azonban értékközösség is, mégha ez ügyben időnként látunk visszalépéseket. Ám nem minden többségi döntés felel meg automatikusan a jogállamiság követelményének. A többségből még nem következik az alkotmányosság. Ennek felismeréséhez nem is kell Magyarországot vagy Lengyelországot szemügyre venni. A többség nem okvetlenül azonos az igazsággal. Akkor válik veszélyessé, amikor a hatalom megválasztott urai kasztrálják az ellenőrzésükre szolgáló intézményeket.
A Der Standard megerősíti, hogy a Népszabadság korábbi tulajdonosa minősített többséget akart szerezni az FHB-ban, és ez ellen az osztrák hatóságok nem emeltek kifogást, pedig… Nos, az történt, hogy a Vienna Capital Partners (VCP) szándéka kapcsán a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatóságként a karintiai bírósághoz fordult tájékoztatásért, mert Pecina ellen ott éppen per folyik egy hárommillió eurós honorárium ügyében. Az eljárás kiterjed a VCP-re is, csak éppen most jegelik, amíg nem dől el, hogy bűnös-e a tulajdonosa vagy sem. Viszont a magyar előírások értelmében nem lehet kiadni az engedélyt a tőkerész bővítésére, ha a kérelmező cég, illetve annak vezetője nem felel meg a prudensi követelményeknek. Klagenfurtból azonban olyan válasz érkezett, hogy a VCP ellen még csak nyomozás sem folyik. Egy bennfentes szerint azonban mégsem lett semmi a Földhitel- és Jelzálogbanknál az osztrák befektető terjeszkedéséből. A Vienna Capital Partners nem kíván nyilatkozni a történtekről.
Az Egyesült Államokban és Európában, benne Magyarországgal, terjednek az olyan, sajnálatos szenvedélyek, mint a gyűlölet, a hazugság, a félelem, a düh és az erőszak, győzedelmeskednek a borúlátóak – állapítja meg a Libération. Hasonló járványra nem volt példa a múlt század 30-as évei óta. Trump, az önjelölt néptribun képes volt mozgósítani ezeket az érzéseket a maga érdekében. Ehhez a legkorszerűbb eszközöket vetette be a kampány során, de a mélyben visszanyúlt a populizmus örök receptjéhez. Szemérmetlenül hazudott, gátlás nélkül meglovagolta a rasszizmust, a gyűlölet az égig ért nála. Sajnos, ezek az erők jó ideje nyomulnak Európában is. Lengyelország szakadatlanul távolodik a jogállamtól és az EU nem meri igazán feltartóztatni. Ugyanez vonatkozik Magyarországra, ahol a legnyíltabb a gyűlölet, és ahol a legegyértelműbben manipulálják a félelmeket. Az oroszoknál és a törököknél hatalomra jutottak az autokraták és sikerült egyesíteniük az ostobákat, módszeresen hintve a gyűlöletet. Mint egykor, a despoták idején. És sajnálatos módon Franciaország is nagyon rossz irányban halad.