(Forrás: GNS) A digitális eszközök ma már szinte minden gyermek életének részévé váltak – nemcsak Németországban, hanem Magyarországon is. Egy friss német felmérés alapján a gyerekek már óvodás korban kapcsolatba kerülnek a digitális világgal, és általános iskolás korukra saját készülékkel is rendelkeznek. A trend aggasztó, különösen, ha figyelembe vesszük a pszichológusok és biztonsági szakértők figyelmeztetéseit: a túl korai digitális jelenlét hosszú távon is hatással lehet a gyermekek fejlődésére.
A Bitkom digitális szövetség 1.004 német szülő bevonásával készített reprezentatív kutatása szerint a gyermekek médiával való első találkozása általában a televízióval történik. A szülők beszámolói alapján a négyévesek már alkalmanként néznek tévét. Hétéves korra a legtöbben számítógépet vagy laptopot is használnak, nyolcévesen tablethez nyúlnak, kilencévesen pedig játékkonzolt használnak. Tizenegy éves korukra a legtöbb gyerek rendelkezik okosórával – nem azért, mert maguk kérik, hanem mert a szülők szeretnék nyomon követni tartózkodási helyüket.
A kutatás szerint a német gyerekek többsége már hétévesen használ okostelefont, és kilencévesen gyakran saját készülékkel rendelkezik. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert szakértők egyértelműen állítják: az okostelefont csak akkor lenne szabad a gyermek kezébe adni, amikor már képes felismerni az internetes veszélyeket, és tudatosan kezelni azokat. Ez az érettségi szint általában 12–13 éves korban alakul ki.
A pedagógusok és gyermekpszichológusok szerint a korai mobilhasználat nemcsak figyelemzavarhoz és alvási problémákhoz, hanem szorongáshoz, önértékelési zavarokhoz is vezethet, különösen, ha a közösségi média is szerepet kap.
A felmérés azt is vizsgálta, hogyan engedik be a szülők gyermekeiket a közösségi média világába. A 6–9 évesek körében a szülők 77%-a egyáltalán nem engedélyezi a közösségi média használatát, további 16% csak felnőtt vagy családi fiók közös használatát engedi meg, és mindössze 3% biztosít anonim hozzáférést.
Tíz-tizenkét éves kor között a szülők főként a megosztott fiókokat részesítik előnyben, de már a gyerekek 37%-a rendelkezhet saját profillal. 13 éves kortól a legtöbb szülő teljes hozzáférést engedélyez: 80% saját profilt is megenged, és csupán 3% tartja távol a gyermeket a közösségi médiától.
Tizenhat éves korra pedig gyakorlatilag eltűnnek a korlátok: a kutatás szerint egyetlen szülő sem tiltja meg ebben a korban a közösségi média használatát, és a fiatalok 83%-a rendelkezik saját, azonosítható profillal.
A magyar gyerekek digitális eszközhasználata hasonló mintákat mutat. Az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) 2023-as jelentése szerint már a 7–8 évesek jelentős része rendszeresen használ okostelefont. Kilencéves korra a többség napi szinten jelen van az online térben, gyakran már saját mobilon.
A közösségi média használata is egyre korábban kezdődik: a TikTok és az Instagram 10–12 éves kortól szinte általános, sok esetben szülői kontroll nélkül. Pedig a magyar szakemberek is óvatosságra intenek: az online világ veszélyei – mint az internetes zaklatás, az adatvédelem hiánya, a hamis önkép vagy a képernyőfüggőség – jelentős kockázatot jelentenek a még fejlődésben lévő elmére.
A nemzetközi és hazai tapasztalatok is azt mutatják a digitális eszközök túl korai és ellenőrizetlen használata káros hatással lehet a gyermek fejlődésére. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a szülők: ne siessék el az első mobil beszerzését, szabjanak világos szabályokat az eszközhasználatra, beszélgessenek nyíltan az internet veszélyeiről, és ne hagyják magukra gyermekeiket az online világban. „A mobiltelefon nem játékszer, hanem ajtó egy ismeretlen világra. És nem mindegy, mikor és hogyan nyílik ki ez az ajtó a gyerekek előtt.” – fogalmazott egy magyar gyermekpszichológus.