Orbán Viktor tusványosi szereplései minden évben éles kritikákat keltenek, ám mindez nem zavarta Németh Zsoltot, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökét, aki egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az idén július 23–28. között sorra kerülő – immár 33. – tusványosi szabadegyetem Orbán Viktor „békemissziójának” fontos állomása lesz. Nem tudható, hogy Orbán egyik réges-régi harcostársa mire alapozza optimizmusát, ám az előjelek, legalábbis a Fidesz szempontjából, nem túlságosan bíztatók.
Németh Zsolt régi motoros a szakmában, ehhez képest meglehetősen furcsának tűnik föl, hogy Orbán – külföldön és itthon is erősen kritizált – „békemisszióját” sikeresnek nevezte. „Egyedülálló az a visszhang, amit a békemisszió keltett, és érzékelhető a trendfordulat a békenarratívákban. Egyre erőteljesebb visszhangot kap, hogy nem lehet katonai megoldásban gondolkodni, hanem diplomáciai megoldásra van szükség” – ismételte meg Németh az unalomig szereplő mantrát. Szerinte ennek a „békemissziónak” fontos állomása lesz Tusványos, és azt a reményét is kifejezte, hogy „tudnak Magyarország arculatán javítani, szembeszállni a Magyarországot sújtó előítéletekkel, amik a magyar politikát érintik”.
Ennek egyelőre semmi jele, épp ellenkezőleg! Az uniós döntéshozók – finoman fogalmazva – nem lelkesednek Orbán békemissziónak nevezett ámokfutásáért. Az EU Bizottsága például arra szólította fel a biztosokat, hogy a miniszterek ne vegyenek részt a magyar soros elnökség idején Budapesten tartandó informális tanácsüléseken, az Európai Parlament 63 képviselője pedig az EU vezető intézményeihez intézett levélben azt követeli, hogy vonják meg Magyarországtól a szavazati jogot. A 63-ak levélben keresték meg Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, valamint Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, és élesen bírálták Orbánt az úgynevezett békemissziója miatt, amellyel „szándékosan hamisan állította be a felhatalmazásait, és tudatosan azt a benyomást keltette, hogy az EU nevében lép fel.”
A hivatalosan „bálványosi nyári szabadegyetemnek és diáktábornak” nevezett rendezvény minden évben alkalom arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz barátai megjelenjenek Romániában. Orbán ezeken a tusványosi rendezvényeken időnként különös, nem egy esetben ijesztő kijelentésekre vetemedik. Ott hirdette meg az illiberalizmus politikáját, két évvel ezelőtt pedig azzal verte ki a biztosítékot, hogy kevert fajú meg homogén népekről beszélt. A tavalyi beszéd is „ütősre” sikeredett: miután a román külügyminisztérium megkérte, hogy bizonyos témákat ne hozzon szóba, Orbán a megjelentek nagy tetszésnyilvánítása közepette kijelentette: „…Mi sohasem állítottuk, hogy Erdély és Székelyföld román területi egységek lennének.”
A bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor nem olyan, amilyennek idehaza a hivatalos propaganda láttatni igyekszik. A romániai fiatalok között Tusványos nem trendi, oda már leginkább a középkorú és az idősebb generációk járnak, ők is főleg nosztalgiából. Ugyanez vonatkozik egyébként a szabadegyetem beszélgetéseire is, amikre a magyar politikusok és közéleti emberek többnyire néhány tucat érdeklődőt vonzanak. Egyedül Orbán Viktor beszédeinek nagyobb – 1–2 ezres – a közönsége, az ő részvételük azonban szigorú regisztrációhoz kötött, így akarják elkerülni, hogy a miniszterelnök valódi kérdésekkel, esetleg beszólásokkal szembesüljön.
Ami Németh Zsolt kijelentését illeti: a szándék, miszerint az idei tusványosi szabadegyetem „Orbán Viktor békemissziójának fontos állomása lesz,” érthető, az optimizmus azonban kevésbé indokolt. Valószínűbb, hogy – már ha Orbán az előzetes várakozásoknak megfelelően folytatja „békemisszióját” –, nem fontos állomás lesz, hanem sehova sem vezető, Magyarország érdekeivel ellentétes vakvágány.