Kezdettől azon dolgozik a Down-szindrómás gyermekeket nevelő szülők által alapított Down Egyesület, hogy erősítse a fogyatékossággal élők társadalmi elfogadottságát. Hazánkban évente átlagosan 5000 sérült gyerek születik, közte 100 Down-szindrómás. A múlt néhány évben sikerült elérni, hogy a Down-babák nagy része a saját családjában vagy örökbefogadó családokban, és nem állami intézményben nő fel.
Mivel ezeknél a gyerekeknél kiemelten fontos a korai, az ötéves kor előtt megkapott fejlesztés, amely az egész életüket meghatározza, kiemelkedő siker volt 2011-ben a nyíregyházi Csodavár Korai Fejlesztő Centrum megnyitása, ahol ma már évente 70–100 gyerekkel foglalkoznak.
„A nyíregyházi siker után most a fővárosban, a XV. kerületi Árvavár utca 1. szám alatt nyitunk Csodavár fejlesztő központot és játszóházat, ahol sajátos nevelésre szoruló gyerekek százai számára gondoskodunk fejlesztő szolgáltatásról” – mondta el Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke. – „Ez azért kiemelkedően fontos, mert becslések szerint ma itthon a sajátos nevelési igényű gyerekeknek legföljebb a hatoda részesül ilyen ellátásban.”
A XV. kerületi intézmény az ősszel nyílik meg, addig azonban még nagyon sok a tennivaló. A Down Egyesület köszönettel fogadja mindazok támogatását, akik fontosnak tartják a gyermekek integrációját, és reménnyel, örömmel szeretnék megtölteni a kisgyermekek életét.
A Down-szindróma egy természetesen előforduló kromoszómaelrendeződés, amely valószínűleg mindig is jelen volt az emberiség történetében. Leggyakoribb formájában a 21. kromoszómából a szokásos kettő helyett három másolódik a sejtekbe. Kialakulása véletlenszerű, minden társadalmi osztályban, minden életkörülményben előfordul. Kb. 6-700 terhességre jut egy Down-szindrómás magzat, a megszülető Down-szindrómások száma ennél kevesebb. A Down-szindróma különböző fokú és jellegű tünetekkel és ezeknek számos kombinációjával járhat. Így a Down-szindrómások legalább annyira különböznek egymástól személyiség, vérmérséklet, érdeklődés, egészségi állapot vagy tanulási képességek szempontjából, mint azok, akiknek nincs Down-szindrómájuk. Ugyanakkor a Down-szindrómás gyerekek és felnőttek jobban hasonlítanak nem Down-szindrómás társaikra, mint amennyire különböznek tőlük. A Down-szindrómát még ma is sokan egészségügyi problémának tartják, noha semmilyen speciális betegséget nem okoz, ami Down-szindróma nélkül ne fordulhatna elő, a lehetséges társuló betegségek kezelése pedig az orvostudomány és az egészségügyi ellátás fejlődésével ugyanolyan nagy léptékben haladt előre, mint a nem Down-szindrómások körében. Jelenleg a legnagyobb problémákat a társadalmi befogadás, az inkluzív oktatás, a munkalehetőségek és a méltó lakhatás hiányosságai okozzák.
Ma, a Down-világnapon nyílt meg a Down Egyesület DownBaba.hu honlapján egy Down-szindrómás felnőtt, Pátkai Andrea blogja.