A magyar írott kulturális örökség őrzőjeként az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket is. A magyar kultúra idei napja alkalmából az OSZK egyszerre mintegy 180 művet tett ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK).

Az Erdélyben született Nyirő József (1889–1953) elbeszélései tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit. Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafákés a Havasok könyvecímű elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence és aMadéfalvi veszedelem I–II. című regény. Uz Bence karakterét a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-i filmadaptáció is népszerűsítette. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.

Szép Ernő (1884–1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett – e művei napjainkban is keresett és játszott előadások. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. Legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illataés 1944-i pokoljárásának – Legeza Ilona szavaival – „hiteles és szívszorító” krónikája, azEmberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882–1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnóta-szöveget írt. A Kossuth-díjas Gábor Andor (1884–1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

Páratlanéletút áll Fábián Gáspár (1885–1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze mögött. Iskolákat, kórházakat, száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik a többi között a budai Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, a pesti, Üllői úti Szent Kereszt-templom. Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomokés az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első, magyar földön nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek tavaly kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.

A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671–1685) kötetével az OSZK tovább folytatódik az a szellemi hagyomány, amelynek régóta otthona a nemzeti könyvtár. A kötet nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.