(szabadeuropa.hu) Új jelentéssel lépett színre a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ezúttal az atlatszo.hu-ról. A dokumentum minősége és állításai illeszkednek a korábbi jelentésekhez. Már a közérdekű adatigénylést is a szuverenitásra veszélyes hírszerzési lehetőségnek látja.

Újra akcióba lépett a párt ökleként viselkedő, orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH). Ezúttal az atlatlszo.hu oknyomozó oldal ellen indított eljárást, és egy jelentésnek elnevezett dokumentumát nyilvánosságra hozta. A SZVH célja és feladatai homályosak, leginkább az orosz külföldiügynök-törvényre hajaznak, amelynek alapján az orosz hatóságok külföldi ügynöknek nyilváníthatnak bárkit, aki szerintük külföldi befolyás alatt áll. Csakhogy ennek törvényi meghatározása nagyon pontatlan, lazán megfogalmazott, ezáltal tulajdonképpen önkényes.

A fideszes Kocsis Máté képviselő 2023 végén nyíltan ki is mondta, hogy a célja annyi, hogy a kormány megbüntesse azt, akit ellenségnek jelöl ki, pontosabban hogy „borsot akarunk törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Az SZVH első jelentései megerősítették a korábbi félelmeket, hiszen a megfoghatatlan profilú intézmény az ötvenes évek pártsajtóját idéző nyelvezetű és színvonalú anyagokkal mutatkozott be.

Gyorsított eljárást kért Brüsszel a SZVH ügyében az Európai Bíróságtól

A többi között azt minősítették dezinformációnak, amelyik hír nem egyezett a magyar kormány éppen aktuális álláspontjával egy kérdésben. Ha a hazugság megítélése nem stabil, folyamatosan változhat, attól függően, hogy a kormány álláspontja hogyan módosul. Ezért fordulhatott elő például, hogy az SZVH jelentésében még olyan cikket is dezinformációnak minősítettek, amely a magyar kormány által kiadott vakcinahatékonysági adatokat ismertette, viszont nem szerepelt fényesen rajta a kínai Sinopharm.

A Szabad Európa amerikai, azaz teljesen külföldi finanszírozásból működik, még reklámok sincsenek az oldalon. Magyarországgal együtt huszonhárom olyan országban van jelen, ahol a szabad sajtó gyenge lábakon áll, vagy a kormány korlátozza a működését. Itt olvashat a küldetésünkről, a költségvetésünkről, a szervezetről, gazdasági és szakmai függetlenségünket biztosító szabályainkról.

Tevékenysége alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal négy fő funkciót próbál átvenni a hasonló orosz szabályozásból:

  • zaklatás, hátráltatás: amíg egy szervezet a hivatal kérdéseinek megválaszolásával foglalkozik, addig sem tud dolgozni tényleges feladatain;
  • megfélemlítés, elrettentés: nem lehet tudni, hogy mit vagy kit miért vizsgálnak, és mi lehet a következménye, különösen, ha megválaszolhatatlan kérdésekkel bombázzák;
  • politikai kampányszerv: egy újabb állami intézmény adóforintokból dicsőíti a kormányt és gyalázza vélt ellenfeleit; ahhoz is minden adott, hogy aktívan beszálljon az orosz dezinformáció terjesztésébe;
  • hivatkozási alap lehet későbbi büntetésekre: egy-egy kiadott anyaguk – bármilyen színvonalú – mégis egy állami szerv hivatalos jelentése.

Az SZVH – a Transparency International Magyarország mellett – az Átlátszó oknyomozó portál ellen indította első, átfogó vizsgálatnak nevezett eljárását nem sokkal a választások után. A friss jelentés elvileg vizsgálatuk vége; ezúttal is sok tanulságot tartalmaz.

Nem minden korrupciós ügy felderítése szolgálja a közélet tisztaságát – szerintük

A hivatal ugyanis ismét szigorúan nem kívánt foglalkozni a valósággal, azaz az atlatszo.hu oknyomozó tevékenységének értékelésével, ehelyett leírta, hogy az Átlátszó által kiderített korrupciós ügyek valójában nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek rendkívül hatékony fegyverei. Az indoklás kimerül annyiban, hogy egy harminc évvel ezelőtti The Washington Post-véleménycikk szerint az USA államilag felforgató tevékenységeket támogat, de nem írják le, hogy mi köze ennek a véleménycikknek az Átlátszóhoz vagy a valósághoz.

Móra Veronika: A félelem szinte mindenkiben benne van

Mindenesetre erre hivatkozva azt veszi alapállásnak, hogy bármely korrupcióellenes szervezet, amely külföldről is kap pénzt, valójában nem a korrupció ellen dolgozik, hanem más államok fizetett ügynöke, majd az Átlátszó nyilvánosan elérhető beszámolóiból újraközli, hogy az oldal számos külföldi pályázatot és nyílt támogatási formát nyert el a múlt években.

Az is szokatlan, hogy az SZVH kizárólag a nyugati vagy a demokratikus országokban működő szervezetektől származó támogatást tartja veszélyesnek hazánkra. Erre utal, hogy amikor a Bloomberg februárban rákérdezett a magyarországi orosz és kínai befolyás esetleges vizsgálatára, Lánczi Tamás elnök nyíltan kimondta, hogy ez a hivatala számára egyelőre „nem prioritás”, illetve „csak azért, mert valami titkos, még nem feltétlenül szuverenitási kérdés”.

Érdekes, hogy közérdekű adatigényléseket – tehát azokat az információkat, adatokat is, amelyeket a magyar állam és a Fidesz-kormányok is nyilvánosnak szánnak – hírszerzési fedőtevékenységként próbálnak bemutatni. Ezeknek az adatoknak az a tulajdonságuk, hogy bárki kikérheti, ön is vagy egy külföldi állampolgár is. Az SZVH szerint az így kikért adatok mégis „felhasználhatók az amerikai kormány és szervezetei által folytatott nyomásgyakorláshoz és befolyásszerzéshez”. A SZVH szerint az Átlátszó KiMitTud nevű, közérdekűadat-igénylést segítő oldala nem más, mint „befolyásolási és nyomásgyakorló eszköz”.

A jelentésben felhoznak egy új érvet is, ami szerint akár az állami adatgazdák sajtóosztályainak túlterhelésére is használható a nyilvános adatok kikérése. Ezt biztosan rosszul tudják: egyetlen magyar állami adatgazda sem kötelezhető akár csak két külön táblázat összeillesztésére sem, kizárólag olyan adatokat kell kiadniuk, amelyek nyilvánosak, és adott formátumban rendelkezésre állnak.

Bárki bankszámlaforgalmát is elkérné a hivatal

Érdekes példa a nyelvezetre és az érvelés megalapozottságára, amikor egy nyílt twitteres beszélgetés (Simonyi András és Wesley C. Clark között) a szervezet bizonyítéka arra, hogy az USA hatalmi gépezetének nagyhatalmi érdekekből történő manipulációs kísérlete lehet, ha egy külföldi forrást is elfogadó oknyomozó portál kideríti egy politikusról, hogy korrupt.

A gödi Samsung akkugyár ellen fellépő civil szervezetre is rászállt a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Korábban egyébként hasonló szemlélet mutatkozott meg a hivatal részéről a Transparency International Magyarországnak küldött kérdéseiknél. Náluk – a teljesség igény nélkül – arra utaltak, hogy ha a szervezet elfogadott támogatást Hollandia budapesti nagykövetségétől éves korrupcióérzékelési indexe lebonyolításához, akkor esetleg meghamisíthatják az adataikat, és átverhetik a berlini központjukat annak érdekében, hogy Hollandia jobb helyen végezzen az indexen.

„Az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt”

Bodoky Tamással augusztusban beszélgettünk többek között erről is. Az Átlátszó főszerkesztőjének a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatáról A tanú című fim jutott eszébe: van egy kész ítélet, ahhoz próbálnak elbábozni egy vizsgálatot – ha ugyanis minden adatot átadna, akkor is azt írnák a jelentésükben, hogy hazaáruló.