Egyéves csökkenés után az idei második negyedévben újra növekedésnek indult a cégtörlés-számláló. Ráadásul a megszűnések mögött újra egyre több a felszámolás, tehát növekszik a cégstruktúra fertőzöttsége.
„Egy negyedévre 11 ezer cégtörlés hazai viszonylatban még átlagosnak is tekinthető, ugyanakkor az a tény, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után újra növekedésbe fordult, már figyelmeztető negatívumnak tekinthető” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
A tizenegyezer cégtörlést ugyanis mintegy háromezer esetben előzte meg felszámolás, ami a megszűnéshez vezető eljárások közül a legproblémásabb. A felszámolások ugyanis többnyire együtt járnak kifizetetlen számlatartozásokkal, és ezáltal a magas felszámolási arány közvetett veszteség a működő cégek számára is.
A felszámolással megszűnt cégek száma pedig negyedévenkénti 8 százalék körüli növekedést mutat a múlt három negyedévben, amire az utóbbi öt évben nem volt példa. A felszámolások száma még messze van a csúcsoktól, de az irányzat trend sok jót nem sejtet.
„Mintegy hat éve jelennek meg kisebb-nagyobb szigorító intézkedések a cégműködéssel kapcsolatban, és adminisztrációs eszközökkel hatékonyan már nehéz lenne előbbre lépni, de sajnos a mostani adatsor is azt bizonyítja, hogy a cégek állóképessége még messze van az ideális állapottól” – mondja az Opten szakértője.
A kezdődő felszámolások száma szerencsére alacsonyabb, mint a lezárulóké, ami azt jelzi, hogy a magas megszűnési szám csökkenhet a jövőben, de az állapot korántsem felhőtlen e tekintetben. Az idei második negyedévében 1655 felszámolás kezdődött el, tizedével több, mint az első negyedévben.
A cégalapítások tekintetében nincs nagy meglepetés: a negyedéves adatok gyakorlatilag változatlanok 2014 második fele óta, 2017 második negyedévében 6909 céget alapítottak Magyarországon a vállalkozók.
Az Opten cégfluktuációs index (CFI: az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017 második negyedéves értéke átlagosan 13 százalék körül mozgott. A megyéket tekintve a vizsgált időszak alatt az Opten-CFI Zala, Veszprém és Bács-Kiskun megyben érte el a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Somogy, Nógrád és Komárom-Esztergom megye produkálta.
Opten – CFI megyénként, 2017. április – június
megye |
alapítások |
megszűnések |
felszámolások* |
Opten-CFI |
Zala |
87 |
139 |
36 |
9,39 % |
Veszprém |
141 |
150 |
69 |
9,90 % |
Bács-Kiskun |
212 |
310 |
96 |
11,14 % |
Vas |
84 |
146 |
12 |
11,27 % |
Fejér |
184 |
244 |
36 |
11,29 % |
Csongrád |
197 |
236 |
75 |
11,48 % |
Győr-Moson-Sopron |
203 |
334 |
48 |
11,86 % |
Heves |
106 |
153 |
41 |
11,91 % |
Tolna |
73 |
127 |
28 |
11,98 % |
Baranya |
174 |
282 |
31 |
12,25 % |
Pest |
993 |
1493 |
124 |
13,35 % |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
199 |
406 |
82 |
13,44 % |
Hajdú-Bihar |
196 |
426 |
82 |
13,74 % |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
174 |
336 |
36 |
15,15 % |
Jász-Nagykun-Szolnok |
130 |
219 |
48 |
15,50 % |
Békés |
80 |
227 |
54 |
15,58 % |
Főváros |
3343 |
5205 |
638 |
17,62 % |
Somogy |
128 |
301 |
49 |
18,15 % |
Nógrád |
42 |
169 |
16 |
20,55 % |
Komárom-Esztergom |
163 |
445 |
54 |
20,75 % |
ÖSSZESEN |
6909 |
11 348 |
1655 |
13,81 % |
* Újonnan kezdődött eljárások