Magyarország orosz gázt ad el Ukrajnának – olvasható a tudósítás a houstoni Gas Processing News című szakmai portálon. Szlovákia ezt már az év elején bejelentette, de a magyar kormány csak most adott róla tájékoztatást. A Bakuban tartott energia-konferencián beszélt erről a külügyi államtitkár, Alföldy-Boruss Márk: Szerbiából importáljuk a Török Áramlaton keresztül, onnan pedig exportáljuk Ukrajnának… Ukrajnát orosz gázzal látjuk el”.

Ennek előtte a magyar fél – ha erről kérdezték – úgy fogalmazott, hogy még néhány szomszédos országba is juttatnak az orosz gázból, de először csak most mondta ki ezt nyíltan magyar kormányzati tisztviselő.

A szaklap szerint Oroszországból még most is nem kis mennyiségű gáz érkezik Európába. Sőt, az is tudható, hogy az idei első negyedévben hatodával nőtt a Török Áramlaton által fogadott orosz gáz mennyisége.

A houstoni lap egyébként így kommentálja a magyar beismerést: ezek szerint Oroszország nem tudja ellenőrzése alatt tartani a saját gázszállításait. Ukrajna a Krím elfoglalása után, 2015-ben mondta fel a közvetlen orosz gázbehozatalt. – A Gazprom egyelőre nem reagált az amerikai portál megkeresésére.

Mint ismeretes, az Európai Unió tilalmat rendelt el 2022-ben az orosz olajszállításokra, a gáz viszont kivétel Szlovákia és Magyarország javára: mivel Pozsony és Budapest jó kapcsolatot ápol a Kremllel, az orosz olaj változatlanul folyik a két országba.

Korai kijelenteni, hogy „Szlovákia a következő Magyarország”, ám elég sok jel utal arra, hogy Orbánt utánozva Fico kormánya is hasonló útra tér – írja a szlovák Spectator, miután az Európai Unió jogállami – LIBE – bizottságának négy tagja Szlovákiában mérte fel személyesen a helyzetet, mint ahogy ezt kb. egy hónappal ezelőtt Magyarországon is tette. Előtte egy héttel pedig az uniós pénzek felhasználásának törvényességét vizsgálták az uniós megbízottak.

A szlovák belügyminiszter „büntetőmenetnek” nevezve kelt ki felháborodottan a vizsgálódások miatt, a kormányfő pedig az mondta, hogy az ellenzék bérelte fel az EU-megbízottakat.

A Harvard Egyetemmel most épp azt teszi Trump, amit Orbán tett a CEU-val – vonja meg a párhuzamot a Boston Globe-nak John Shattuck, aki 2009-ben a 4. elnökeként irányította Budapesten a CEU-t, egyébként pedig Clinton egykori kormányának a demokráciáért és az emberi jogokért felelős külügyi államtitkára volt. Ezt a filmet én már láttam – így jellemezte a helyzetet az egykori CEU-elnök, aki szerint csak elismerés illeti Soros Györgyöt, az egyetem alapítóját és támogatóját, aki elhozta Európába az akadémiai szabadságot, vagy legalább is annak az érzetét.

J.D. Vance jelenlegi amerikai alelnök viszont nem titkolta, ki a példakép, amikor az oktatás megreformálásáról van szó: Orbán és oktatáspolitikája. – Shattuck viszont úgy magyarázta a jelenséget, hogy „Orbán le akart számolni az uralkodó elittel”. Az egykori elnök elmondta, hogy Orbánnak a magyaroknak holokausztban való részvételének értelmezése zavarta a legjobban, mert a jelenlegi magyar kormányfő úgy akarta beállítani, hogy a németek hibáztathatók érte, miközben a magyarok szerepe a németekét is jócskán meghaladta a zsidók legyilkolásában és haláltáborokba történt deportálásukban.

Orbán oktatási tárcája azzal fenyegette meg őt, ha nem nem törli el a gendert és az általuk kifogásolt tantárgyak oktatását, akkor az állami tulajdon ellopásával gyanúsítják meg. Akkor avatkozott közbe az Obama-kormány, leszögezve, hogy nincs állami tulajdon az alapítványban. A történet innentől már, sajnálatos módon, jól ismert.

Most tehát a Harvardon a sor; egyelőre az egyetem elnöke, Alan Garber hősiesen ellenáll Trump nyomásának.

Berobbant a hír – természetesen –, hogy a jelenlegi magyar kormány az őszre halasztotta az ún. átláthatósági törvény további (országgyűlési) tárgyalását, s ennek kapcsán a brit The Guardian idézi is az Amnesty Internationalt: „ez a tiltakozók közös sikere”. Abban is biztos a jogvédő szervezet, hogy az Orbán-kormány nem fog letenni a törvénytervezetről, elvégre kezdettől, 2010 óta azon munkálkodik, miként lehetetlenítené el az az Orbán-kabinetet bíráló civileket és a médiát. – A Le Monde is – más sajtóorgánumokkal egyetemben – azonnal hírt adott erről a friss fejleményről. A francia lap az ismétlődő, kitartó tüntetések eredményét látja ebben a kormányzati döntésben.

Szijjártó külügyminiszter az amerikai külügyminiszter-helyettessel, Christopher Landauval tárgyalt, s ennek nyoma maradt az amerikai külügyminisztérium honlapján is, mert négysoros (!) közleményt adott ki a tárca, amiben leszögezi: a Budapestről érkezett telefonhívás alkalmával a helyettes tárcavezető támogatásáról biztosította a magyar kormányt a „szuverenitásáért” tett erőfeszítéseiben, és szóvivője útján kiemelte: a kereskedelmi együttműködésnek az eddiginél is nagyobb figyelmet szentelnek. 

A Klubrádió jó hírét vitte Szénási Sándor, akinek a Esti Gyorsban elhangzott szerdai jegyzetét – mint vendégkommentátori írást – közölte az európai sajtó rangos lapja, az osztrák Die Presse.