(Írta: László József) Aggódik az Európai Unió a magyarországi jogállamiság hanyatlása miatt. Szerfölött diplomatikus tájékoztatót tartott ma délután az Európai Parlament küldöttsége Budapesten, miután a delegáció tagjai tárgyaltak a kormány, az ellenzék képviselőivel, újságírókkal és civil szervezetek tagjaival.

A sajtótájékoztatót a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/EFA, Franciaország) tartotta, aki kitért arra, hogy a hétpárti küldöttségben a baltól a szélsőjobbig képviselve voltak a pártok, de valójában a küldöttség 5 nő tagja dolgozta végig a 3 napos látogatást. Több mint 100 emberrel találkoztak – mint ismeretes, a kormányfő nem fogadta őket –, voltak a Kúriánál, beszéltek az igazságügyi miniszterrel és Budapest főpolgármesterével is.

„Ezt a látogatást már évek óta tervezzük, azonban a járvány miatt eddig el kellett halasztanunk. Az ilyen látogatások alapvető alkotóelemei az állampolgári jogi bizottságban végzett rendes munkánknak, amelynek része, hogy Európa-szerte támogatjuk a jogállamiságot és a demokráciát, minden tagállamban” – mondta Delbos-Corfield.

„A beszélgetéseken nem pusztán információt gyűjtöttünk, hanem próbáltuk felmérni az uralkodó tendenciákat és azonosítani, hogy milyen körülmények között működnek a különböző kormányzati és civil szervezetek. Tárgyaltunk miniszterekkel, bírókkal, parlamenti képviselőkkel, ellenzéki politikusokkal, civil szervezetekkel, tudósokkal, kutatókkal és művészekkel. Most folytatjuk a munkát a megszerzett tudásunk alapján, és decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjesztünk majd be a Parlamentben.”

A mostani tényfeltáró látogatás előzménye az, hogy még 2018 szeptemberében az Európai Parlament felkérte az uniós tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke alapján állapítsák meg, hogy Magyarországon fenyeget-e az a veszély, hogy megsértik EU alapértékeit. A képviselők szerint a helyzet az azóta eltelt években tovább romlott.

Kissé feszült volt a megbeszélés: a Kúrián is kétszer kijelentette a küldöttség, hogy nem tartják tiszteletben a bírói függetlenséget. de a delegáció vezetője szerint csak viccelt a tárgyalópartnerük, amikor azt felelte a bizottság udvarias kérdéseire, hogy már a kérdés is a bíróság meggyalázása volt… Egyébként mind a Kúrián, mind az Alkotmánybíróságon rögzítették a politikusokkal való beszélgetést – ez nagyon szokatlan eljárás volt. Gwendoline Delbos-Corfield szerint egyvalaki nem válaszolt nekik a kérdésekre, az illető a médiában dolgozik és az illető szerinteó az egész bizottság egy színház…

* * *
A plenáris ülés 2021 júliusában újabb állásfoglalást fogadott el, amelyben bírálta a magyar LMBTIQ-ellenes jogszabályokat, és elítélte a demokrácia és a jogállamiság lebontását az országban.

A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy indítson gyorsított kötelezettségszegési eljárást, és szükség esetén éljen a Bíróság minden eszközével, így például ideiglenes intézkedésekkel és szankciókkal a jogszabályok meg nem tartása esetén. A Parlament emellett számos olyan magyarországi hiányosságra mutatott rá, amelyek esetében a jogállamisági feltétel-rendszerről szóló rendeletet azonnal működésbe kell hozni az uniós költségvetés védelmére. Az uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magyar gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi terv nem felel meg az uniós jognak.

Az Európai Bizottság a 2021. évi jogállamisági jelentésében kiemelte, hogy az országban romlik a helyzet. Megjegyezte: veszélyben van a médiapluralizmus, és fennáll a kormányt bíráló civil társadalmi szervezetekre nehezedő nyomás. A Bizottság számára továbbra is aggodalomra ad okot a magyar jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége is.

Még 2018 szeptemberében az Európai Parlament felkérte az uniós tagállamokat: a Szerződés 7. cikke alapján állapítsák meg, hogy Magyarországon fenyeget-e az EU alapértékek megsértésének a veszélye. A képviselők szerint a helyzet az azóta eltelt években tovább romlott.

A plenáris ülés 2021 júliusában újabb állásfoglalást fogadott el, amelyben bírálta a magyar LMBTIQ-ellenes jogszabályokat, és elítélte a demokrácia és a jogállamiság lebontását az országban.

A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy indítson gyorsított kötelezettségszegési eljárást, és szükség esetén éljen az Európai Bíróság minden eszközével, így például ideiglenes intézkedésekkel és szankciókkal a jogszabályok meg nem tartása esetén. A Parlament emellett számos olyan magyarországi kérdésre mutatott rá, amelynek esetében a jogállamisági feltétel-rendszerről szóló rendeletet azonnal működésbe kell hozni az uniós költségvetés védelme végett. Az uniós képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy a magyar gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi terv nem felel meg az uniós jognak.

Az Európai Bizottság a 2021. évi jogállamisági jelentésében kiemelte: az országban romlik a helyzet. Megjegyezte: veszélyben van a médiapluralizmus, és fennáll a kormányt bíráló civil társadalmi szervezetekre nehezedő nyomás.

A Bizottság számára továbbra is aggodalomra ad okot a magyar jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége is.

Az Európai Parlament képviselőiből álló küldöttség szeptember 29– október 1. között Magyarországon tartózkodott, hogy értékelje a sajtó- és az akadémiai szabadság tiszteletben tartását, a kisebbségek jogait és a jogállamiság tágabb kontextusát.