Szeptember 23-án az Európai Bizottság előterjesztette azon kiemelt intézkedések csomagját, amelyeket a következő hat hónapban kell meghozni az európai migrációs stratégia végrehajtására. Mindez egyaránt magában foglalta a jelenlegi helyzet stabilizálására irányuló rövid távú fellépéseket, és az olyan szilárd rendszer létrehozására irányuló hosszú távú intézkedéseket is, amelyek kiállják az idő próbáját.
A kiemelt intézkedések listája meghatározta az azonnal szükséges kulcsfontosságú intézkedéseket:I. operatív intézkedések; II. költségvetési támogatás és III. az uniós jog végrehajtása. A listát az állam-, illetve kormányfők 2015. szeptember 23-i nem hivatalos találkozóján, majd 2015. október 15-én jóváhagyták. Ezeket az intézkedéseket most valamennyi szinten gyorsan és hatékonyan végre kell hajtani. (A nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó magas szintű találkozón tett kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos információkat lásd itt.)
Pénzügyi vállalások
Az állam- és kormányfők szeptember 23-i informális találkozóján a tagállamok elismerték, hogy további nemzeti finanszírozási eszközök mozgósítására van szükség. Az október 15-i Európai Tanácson megerősítették ezt a kötelezettségvállalásukat. A Bizottság már javaslatot tett a 2015. és 2016. évi költségvetés módosítására, 1,7 milliárd euróval bővítve a menekültügyi válság megoldására elkülönített forrásokat. Mindez azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban a Bizottság összesen 9,2 milliárd eurót fog költeni a menekültügyi válság kezelésére. A tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy ezt kiegészítő nemzeti forrásokat különítenek el. Több tagállam azonban még mindig nem egészítette ki az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek (500 millió EUR), a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (500 millió EUR) és az afrikai szükséghelyzeti alap (1,8 milliárd EUR) részére előirányzott uniós támogatást.
A tagállamok pénzügyi felajánlásai 2015. szeptember 23. óta millió EUR-ban
Áthelyezési programok
A Bizottság által szeptember 14-én javasolt és a Tanács által szeptember 22-én elfogadott, 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére irányuló intézkedések lehetővé teszik, hogy – hacsak részben is – számottevően enyhüljön a leginkább érintett tagállamokra nehezedő nyomás. Kulcsfontosságú, hogy most ezeket az intézkedéseket teljes mértékben végrehajtsák. E programok hatékony működéséhez a tagállamoknak gyorsan kell reagálniuk arra a felkérésre, hogy a nemzeti szakértők működjenek közre az uniós fogadóállomásokon folyó munkában, tájékoztatniuk kell a Bizottságot a befogadási kapacitásukról és meg kell jelölniük a nemzeti kapcsolattartó pontokat, amelyek koordinálják a Görög- és Olaszország vonatkozásában zajló áthelyezéseket, valamint a nemzeti áttelepítési erőfeszítéseket.
A szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus tagállamok általi támogatása
Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció
Az uniós stratégia és hitelesség szempontjából központi kérdés annak igazolása, hogy vissza lehet állítani a migrációs rendszer megfelelő működését, kiváltképpen azáltal, hogy az uniós fogadóállomásokra kiküldött migrációkezelési támogató csoportokat alkalmaznak abból a célból, hogy segítsenek a legintenzívebb nyomás alatt álló tagállamoknak kötelezettségeik és feladataik teljesítéséhez. A támogató csoportoknak munkájukhoz szükségük van az uniós ügynökségek nyújtotta szilárd bázisra, az olasz és görög hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre, továbbá a többi tagállam támogatására.
Az uniós fogadóállomások körülményei
Visszatérések
A hatékony visszatérések biztosítása lényeges része az uniós fogadóállomások területén tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának. Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek létre az Unión belül a visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása végett. Az előző hónapban konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozására, valamint arra, hogy a visszatérést elrendelő határozatokat és a beutazási tilalmakat belefoglalják az uniós információcsere-rendszerekbe. A tagállamok visszatéréssel foglalkozó intézményeinek szintén meg kell kapniuk a szerepük ellátásához szükséges forrásokat. A tagállamoknak mielőbb végre kell hajtaniuk a Bizottság által javasolt és a tagállamok által a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. októberi ülésén jóváhagyott visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet.
Az uniós polgári védelmi mechanizmust aktiváló országok támogatása
Az uniós polgári védelmi mechanizmus célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a válsághelyzet miatt nagy nyomás alatt álló országoknak. Szerbia, Szlovénia és Horvátország jelenleg kérelmezik a támogatást. A mechanizmus különféle típusú természetbeni támogatást mozgósíthat, beleértve a csapatokat és felszerelést, szállást, orvosi ellátmányokat és más nem-élelmiszercikkeket, továbbá a szakértői segítséget. A mechanizmust az aktiváló ország kérelmezi, a részt vevő országok pedig segítséget nyújtanak az azonosított igényekre válaszul. A Bizottság növelte a társfinanszírozás összegét, amelyet a segélyszállítmányoknak és a szakértőknek a kérdéses országokba való eljuttatására nyújt a jelenlegi menekültügyi válság folyamán. Mindeddig kevés tagállam reagált ezekre a felhívásokra, és még további nagymértékű erőforrás biztosítására van szükség Szerbia, Szlovénia és Horvátország számára, hogy megbirkózzanak a jelenlegi helyzettel.
Az Európai Bizottság folyamatosan és következetesen dolgozik azon, hogy a menekültügyi és migrációs kérdésekben összehangolt európai válaszintézkedések szülessenek.
Hivatalba lépése után, az Európai Bizottság elnökeként Jean-Claude Juncker egy külön migrációs biztost – Dimitrisz Avramopuloszt – bízott meg azzal, hogy a többi biztossal való – Frans Timmermans első alelnök által összehangolt – együttműködés keretében dolgozzon a politikai iránymutatás 10 prioritásának egyikét képező új migrációs politika kialakításán.
Az Európai Bizottság 2015. május 13-án európai migrációs stratégiát terjesztett elő, amelyben átfogó megközelítést határozott meg a migráció – annak valamennyi aspektusára kiterjedő – kezeléséhez.
A stratégia keretében megkezdődött a 2015. május 27-én és 2015. szeptember 9-én elfogadásra került két végrehajtási csomag, és a bennük szereplő intézkedések kivitelezése.
