Bár sem a Sándor-palota, sem a külügyminisztérium nem adott ki közleményt az ügyben, mégis kitudódott, hogy mind Novák Katalin államfő, mind Szijjártó Péter külügyminiszter levélben köszöntötte az 50. születésnapját ünneplő, Győzike néven ismert Gáspár Győzőt. Maga az ünnepelt mutatta meg a két levelet a TV2 Mokka című műsorában. „Büszke vagyok – mondta Győzike a mokkásoknak – mert ez is nagy dolog, hogy ők felköszöntöttek.” (A nyitó képhez: igaz, Győzike ezen a felvételen még nem volt 50 éves, ám a legkiválóbbak között menetelt – foto: Népszava.)
Nagy dolog Gáspár Győzőnek, kis lépés Magyarországnak. Amúgy meg a showman – így kell nevezni Gáspár Győzőt – megőrizte a levéltitkot, nem árulta el, hogy mit írt neki az államfőnő és a külügyminiszter. Tájékoztatás híján tehát találgatásokra vagyunk utalva, de okkal feltételezhetjük, hogy – amint az ilyen alkalmakkor szokás – sok boldogságot, jó egészséget és sikeres pályafutást kívántak neki.
Sokan nem értették, miként lehet, hogy az első számú közjogi méltóság, valamint a sokat utazó külügyminiszter egy eddig maradandót nemigen alkotó személyt köszöntött a születésnapján. Számosan vannak ebben az országban, akik Győzikénél jobban rászolgáltak volna a magas helyekről érkező elismerésre, születésnapjukon, vagy csak úgy, a szürke hétköznapok bármelyikén. Ebben is van igazság, ám abba is érdemes belegondolni, hogy Gáspár Győző is sokat letett már az asztalra. És itt nemcsak a Győzike-showra gondolunk, amivel ő és családja egy országgal utáltatta meg és tette nevetségessé a cigányságot. Aki a Győzike-show alapján ítéli meg a romákat, azt gondolhatja, hogy ezek a szerencsétlenek kizárólag kiabálva, elmebeteg módján tudnak egymással kommunikálni, hülyeségeket vágnak a másik fejéhez, mindemellett ízléstelen ruhákat hordanak és nevetséges autókkal közlekednek.
Ez azonban csak a felszín: volt ilyen is, de azóta Győzike megvilágosodott, és már más érdemei is vannak, amelyekkel kiérdemelhette az államfőnői és a külügyminiszteri figyelmességet. Részt vett például a Békemeneten, belépett a Fideszbe, és nem csupán Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hanem a párt egyik alelnökével, Kubatov Gábor Fradi-elnökkel is fotózkodott. (Utóbbi alkalommal zöld nyakkendőt viselt, a zsebéből is zöld zsebkendő kandikált ki.)
Nem semmiért kapta tehát Gáspár Győző magas helyekről az elismeréssel felérő leveleket, tett érte, nem is keveset. Arról nem is szólva, hogy – maradjunk az államfőnőnél – ezzel Novák Katalin is beárazta magát. Felhelyezte maga mellé Győzikét és mostantól ennek alapján ítélhetjük meg a súlyát, jelentőségét.
Itt emlékeztetnénk az olvasót, hogy volt már hasonló a magyar közeli múlt történelmében. Például 2012 tavaszán, amikor az akkor még létező „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” csoport szintén egy rappert – a Dopemanként ismert Pityinger Lászlót – nevezett ki alternatív köztársasági elnöknek. Akkor is nagy volt az értetlenség, sokan mondták, hogy nekik egy Dopeman ne legyen köztársasági elnökük. És valóban, első megközelítésben Dopemannél tekintélyesebb embert képzeltünk erre a posztra. Olyat, aki nem csak a rap nevű műfajban, hanem az élet más területén is tett már le valamit az asztalra. Ám, belegondolva, kiderült, hogy az alternatív köztársasági elnöki posztra emelt Dopeman a lehető legjobb választás volt, mert – tekintettel a köztársaság akkori és főleg mostani állapotára – Dopeman nemcsak alternatív, hanem akár valódi köztársasági elnök is lehetett volna.
Magyarország ugyanis egy ideje olyan hely, ahol semmi sem az, aminek látszik. Ebben az országban jognak nevezik a jogtalanságot, szabadságnak az önkényt, megélhetésnek a nyomort. Nem volt Dopemannel semmi baj már akkor sem, mocskos szájú volt ugyan, és trágárak a szövegei – B…d meg című dalába a Himnuszt is belekeverte –, ám azóta jó útra tért, megbánta a múltat és ma már nagyon bírja Orbán Viktort.
Ebből a megközelítésből Győzike is kiérdemelte a magas helyekről érkező gratulációkat, hiszen – leszámítva a közízlés rombolását (az meg ugye senkit nem érdekel) – nem tett semmi rosszat. Nem utazott közpénzen egzotikus országokba, nem vett fel duplán költségtérítést, nem helyezte rokonait, üzletfeleit jól fizető, zsíros állami állásokba, s nem lopott hosszú szövegrészeket bolgár kollégájától, amit aztán sajátjának beállítva, doktori disszertációként adott be az illetékes grémiumnak. Helyesírásáról nem sokat tudunk ugyan, de nyilván nem végezhette volna el az általános iskolát, ha az államfő szót egy l-lel írja.
Mindezt csak azért is érdemes megemlíteni, mert fölösleges háborogni azon, hogy Győzikét születésnapján az államfő és a külügyminiszter is felköszöntötte. Más kérdés, hogy biztosan nem dicsérték meg, amiért elkotyogta a hozzá írt gratulációkat, de ezen is lehet még javítani: Győzike még fiatal, előtte az élet, ha nála a tehetség szorgalommal és kitartással társul, hamar belerázódik majd a nagypolitika világába.