Október 24–27. között Budapest ad otthont az idei, őszi Ariel konzorciumi találkozónak, amit a HUN-REN CSFK (azaz: Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) Konkoly Csillagászati Intézete és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma szervez.

A párizsi központú Európai Űrügynökség (ESA) hosszú évekkel ezelőtt határozta el, hogy a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygók, az exobolygók kutatására egy új, ARIEL (Atmospheric Remote-sensing Infrared Exoplanet Large-survey) elnevezésű új teleszkópot bocsát fel. A tudományos misszió a bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének alapvető kérdéseire keres majd választ, és az első célzottan az exobolygók légkörének kémiai összetételét és hőmérsékletét fogja mérni, lehetővé téve így a bolygókutatást messze a Naprendszer határain túl, akár ezerkétszáz fényév távolságig is.

Az Ariel a legalább négyévesre tervezett küldetése alatt nagyjából ezer távoli bolygót fog megfigyelni a látható és infravörös hullámhosszokon.

A programban ma már mintegy tizenhat európai ország, valamint az USA, Kanada és Japán működik együtt. Utolsóként, 2015-ben lépett be Magyarország a tagok közé, így különösen nagy megtiszteltetés, hogy éppen Budapest adhat otthont annak a tudománytörténeti tanácskozásnak, ahol a rendkívül összetett projekt valamennyi közreműködője alaposan megtárgyalhatja a 2029-i felbocsátásig elvégzendő feladatokat.

A ma megtartott sajtótájékoztatón a konferencia legfontosabb szereplői röviden beszámoltak a projekt célkitűzéseiről és jelenlegi állapotától, megtudhattuk, hogy az űrteleszkópot egy Ariane 6 hordozórakéta segítségével fogják felbocsátani Francia-Guyana területéről, Kourouból, és a Földtől mintegy másfélmillió kilométerre, a „Lagrange 2 pont” közelében éri el az állomáshelyét. Ott a Nap és a Föld gravitációs ereje egyenlő, így stabil pozíció biztosítható a nagypontosságú vizsgálatok számára.

A mintegy 600 millió eurós (230 milliárd Ft) költségvetésből épülő teleszkóp, amelynek súlya másfél tonna, mérete pedig 3,3m×2,7m×2,2 méter lesz, igen érzékeny optikai rendszere segítségével érzékelni tudja majd a csillagjaik előtt áthaladó bolygókat, és azok puszta létén felül légkörük, sőt felszínük összetételének meghatározására alkalmas színképelemzést is képes lesz elvégezni, így a számos bolygó közül kiválaszthatók majd azok, amik leginkább érdemesnek látszanak további kutatások elvégzésére.

A tudományos kíváncsiságon túl gyakorlati haszonnal is kecsegtető misszió biztos nyertesei azok a közreműködők, akik kutatóként vagy beszállítóként részt vehetnek ebben a hatalmas költséggel megvaló munkában. A külgazdasági és külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya felügyelete alatt bekapcsolódó tudósok mellett fontos résztvevőnek számít a miskolci székhelyű Admatis Kft. is, ami már több más, hasonló űrtechnológiai feladatban vett részt.

Az Ariel esetében a Bárczy Tamás vezette Admatis egyrészt a teleszkóp különleges hűtési rendszerét tervezte meg és készíti el, másrészt a lencsét is magában foglaló, szobányi méretű házat állítja elő, valamint az egység összeszerelésének európai helyszínei közötti szállításra alkalmas egyedi konténert is gyártja.

A magyar tudósok szintén több ponton kapcsolódnak be a közös munkába, az optikai rendszerek már elvégzett kalibrálásától az eredmények majdani értékeléséig.