Sebastian Kurz osztrák kancellár közvetítő misszióra vállalkozott Prágában, ahol találkozott a visegrádi országok miniszterelnökeivel. A fogadtatás szívélyes volt, ám az atomenergiát illetően új konfliktusok keletkeztek – állapítja meg elemzésében az osztrák Der Standard.

Kurz – írja a lap – tudatosan vállalkozott a hídépítő szerepére a Kelet és a Nyugat között, és ehhez megkapta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a támogatását is. Az osztrák kancellár közvetítő funkciója mellett szól az is, hogy jó kapcsolatot ápol az Európai Néppárt nyugati politikusaival, bár a magyar miniszterelnök a jobbszélen immár a pártból kívülálló pozíciójába lavírozta magát.

A Der Standard szerint Európában nem kizárólag az egykori vasfüggöny mentén húzódnak ugyan törésvonalak, de a lengyel–cseh–magyar–szlovák V4 érdekelt abban, hogy legyen olyan külső közvetítő ország, amelyik a migrációs politikát illetően velük ért egyet.

A harmonikus közös fellépést azonban most meghiúsította a klímapolitika. Mint az elemzés kifejti, abban elvi egyetértés uralkodik ugyan, hogy a szénfelhasználás kiiktatásának a finanszírozását szolgáló EU-klímaalap jó dolog, ám Ausztria szerint ebből a pénzből nem lenne helyes atomerőmű-építést támogatni. A visegrádiak ezt másként látják, és a megoldás nincs a láthatáron. A Der Standard elemzése kitér arra is: a szigorú menekültpolitikát folytató V4-ek egységesen ellenzik ugyan a migránsok elosztását szolgáló kötelező kvótákat, más kérdésekben azonban számos ellentét van köztük. Így például Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal, ami Lengyelországról a legkevésbé sem mondható el. Az Európa-politikát illetően sincs egység, a négy visegrádi ország közül egyedül Szlovákia csatlakozott az euróövezethez.

Hasonlóképpen látja a dolgokat a másik vezető osztrák lap, a Die Presse is. Beszámolója szerint részben az atomenergia szerepének az eltérő megítélése akadályozza Sebastian Kurzot a hídépítő feladat ellátásában: Ausztriának e tekintetben különösképpen a csehekkel áll fenn súlyos nézeteltérése a temelíni atomerőmű miatt. A másik bilaterális jellegű problémának a Fidesz néppárti tagsági ügyét tartja a Die Presse. Felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán inkább a lengyel kormányzó párthoz akar közeledni.

Máshová helyezi a hangsúlyokat a hamburgi Die Welt cikke az osztrák hídépítő szerepről. Nem emeli ki az atomenergiával kapcsolatos nézetkülönbségeket, hanem arról ír: Kurznak most az a feladata, amit Angela Merkelnek nem sikerült elérnie, nevezetesen: ki kell békítenie Európa keleti részét a többi uniós országgal. A terv mögött Ursula von der Leyen áll, aki látványos fordulatot hajt végre Brüsszel politikájában, összevetve az előző, Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság irányvonalával. A Die Welt azt írja, hogy értesülései szerint az EU a jövőben új, kétvágányos megközelítést kíván alkalmazni: egyfelől keménységet akar mutatni a jogállamiság elveinek megsértésével szemben, másfelől ugyanakkor az eddiginél mélyebb, strukturált párbeszédet tervez a közép- és kelet-európai államokkal – a tisztelet jegyében, egymás véleményének jobb megismerése szándékával.

Vezető uniós körökben a lap szerint úgy fogalmaznak, hogy az enyhülés új szakaszának az elindítására törekednek az EU-n belül. A jövőben gyakrabban utaznak majd Közép-, illetve Kelet-Európába magasrangú európai politikusok.

Kiegyensúlyozott migrációs politikát akarnak érvényesíteni, olyat, amit a kelet-európaiak nem sértésként fognak fel. Egy dologban azonban nem lesz kompromisszum: von der Leyen nem kívánja eltűrni a jogállamiság elveinek a megsértését, a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését – írja brüsszeli uniós körökre hivatkozva a német lap, hozzátéve, hogy ennek jegyében a hetedik cikk szerinti eljárásnak folytatódnia kell Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

A dpa német és az APA osztrák hírügynökség eközben ismerteti Novák Katalin tegnapi nyilatkozatát, amelyben a Fidesz alelnöke csalódottan szólt arról, hogy az Európai Parlamentben a néppárti képviselők többsége is megszavazta a Magyarországot bíráló határozatot. Ez szerinte nyomós érv lesz, amikor pártja dönt arról, maradjon-e a Néppártban vagy új szövetségest keressen. A hírügynökségi jelentések megjegyzik, hogy Novák Katalin családpolitikai államtitkár is, és ebből kifolyólag nagyon közel áll Orbán Viktorhoz.

A dpa beszámol arról is, hogy a Velencei Bizottság, az – EU-tól egyébként teljesen független – Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete úgy foglalt állást: a fegyelmi kérdésekkel foglalkozó legutóbbi lengyel törvényjavaslat aláássa a bírók függetlenségét, korlátozza vélemény-, illetve egyesülési szabadságukat.