Korkövető könyvkiadás – QR-kód a bédekerben

(Szerző: Varga Mihály) Harminc évnél is régebben dolgozik Juszt Róbert a könyvszakmában. A rendszerváltás idején hirtelen tucatszám jelentek meg kicsi, sokszor egykönyves kiadók, nívós munkákat kínáltak, az állami mamutok (például az Állami Könyvterjesztő Vállalat vagy a Téka) viszont nem boldogultak a terjesztéssel…

A VilágVándor alapítója, Juszt Róbert is utcai könyvterjesztéssel kezdte. Barátaival együtt ’90 nyarán megalapította a Merhavia Kft.-t. Félhivatalos engedélyeket szereztek a pesti V. kerületben, egymás után nyitották a könyvárudáikat, azaz a kültéri, kerekes asztalokat, s azon őszön már 18 helyen árusítottak. Sorozatban adták ki a különböző méretű Magyarország- és Budapest-albumokat, füzeteket, térképeket.

Jó ötlettől vezérelve Juszt tizennégy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a tematikus útikönyvek kiadásával. Felvette a kapcsolatot az olasz TCI kiadóval, és a világhírű Guide Verdi sorozatot magyar nyelvre VilágVándornak fordítva, és belekezdett a kicsi, ám jól használható turisztikai zsebkönyvek megjelentésébe. Hazánk első, internetes útikönyv-áruházát is ő hozta létre 2006-ban. És bevált: rövid időn belül az ország legnagyobb útikönyv- és térkép-webshopjává vált.

VilágVándorék 2017-ben készítették el az első 2G-s könyvüket: a Sienát. Az idén márciusban e sorozatnak már a 21. kötete jelenik meg (a Cinqe Terre és az olasz nagy tavak). Ezek a könyvek a kor műszaki fejlődésének megfelelően már 3G-sek lesznek.

– Miben különbözik a VilágVándor sorozat a hagyományos útikönyvektől?

Juszt Róbert: Ez az első olyan útikönyvsorozat, amelyben a felosztás nem politikai alapokon, hanem tisztán földrajzi szempontok szerint történik. Európa egy-egy kis térségét választjuk a könyvek témájául, tekintet nélkül arra, hogy ezt a régiót milyen politikai határok szabdalják. Nálunk a Rajna felső völgye a svájci Bázelnél, az osztrák Duna Passaunál (Németország) kezdődik és Dévénynél (Szlovákia) végződik. Az olasz nagy tavak térsége a svájci Ticino/Tessin kantonnal lesz teljes. A Mosel völgyének szerves része a luxemburgi part, az olasz Riviéra pedig Nizzánál kezdődik – mert oda repül a Wizzair.

– Milyen új úti célok szerepelnek a kiadó idei kiadási tervében?

– A tavasszal megjelenő könyvek: a Cinque Terre és a levantei Riviéra, az Olasz nagy tavak, a Német Duna, a San Marino kötet és az Adriai Riviéra. Csak felsorolásképpen a gazdag választék: a magyar olvasók és utazók körében vélhetően nagyon népszerű lesz a Nápolyi-öböl és az Amalfi-part is. Ezek a könyvek hamarosan kaphatók lesznek. A nyári utazások előtt pedig a Nizza és az Olasz Riviéra, Köln és a Rajna alsó völgye, Ravenna és környéke, Burgenland és Bécs környéke és a Bretagne is megjelenik.

– Miért célszerű a QR-kódok alkalmazása az útikönyvekben?

– Az új típusú útikönyvek a hagyományos, papír alapú könyv és az okostelefon párosításai. Az utóbbi tíz év informatikai fejlődéséből született az ötlet, hogy az útikönyvben szerepeljen egy-egy adott érdekesség, középület internetes (url-) címe. Ez minden eddiginél pontosabbá teszi a könyvet, mert a legfontosabb információk napra készek. A turistát – és gyakorlatilag mindannyian azok vagyunk/leszünk – két dolog különösen érdekli, ha már a helyszínen van: a nyitva tartások ideje és a belépők ára. E kettő ismeretében már meg lehet tervezni a túrát, a napi programot. Ezek a címek esetenként meglehetősen hosszúra nyúlnak, időnként meghaladják a 40-50 karaktert is. Nem sokan vállalják azt, hogy ezt a hosszú címet bepötyögik az okostelefonjukba, mert ilyenkor nagy a karakterhiba kockázata, és előfordulhat, hogy elölről kell kezdeni az egészet. Ezen segít a QR-kód. Egy QR-olvasó alkalmazás ingyenes letöltésével már csak egy-két kattintásra van szükség a cél eléréséhez. Az olvasót először az információs oldalra irányítjuk, innen tudja elkezdeni a böngészést.

Ezek az oldalak nem magyar nyelvűek, de – hála a Google-fordító radikálisan gyors fejlődésének – ma már bátran ajánlhatom használatukat.

– Milyen műszaki-informatikai fejlődés várható a könyvkiadásban?

– 2G-s könyveinkkel megteremtettük a lehetőséget a hozzájutásra a legfrissebb információkhoz. Az ezt lehetővé tevő QR-kódok azonban ezen túl is kínálnak lehetőségeket. A 3G-s könyvekben újabb QR-kódcsoportot helyezünk el, amelyekre kattintva a kiválasztott település, turisztikai látványosság néhány perces videójára irányítjuk a használót. Így azonnal alkalom nyílik arra, hogy a néhány mondatban leírt dolgokat a virtuális valóságban is megmerjük. Nem sejteni, elképzelni kell, hogy milyen a kis hegyi falu templomkertjéből látható káprázatos panoráma. Nézzük meg képernyőn, és utána döntsünk, hogy érdemes-e odamenni. Azóta, hogy a német Karl Baedeker a 19. század elején kitalálta az új műfajt, az útikönyvet, azóta a bennük leírt információk kétfelé választhatók. A könyv nagy része a természet vagy ember alkotta azokról a látnivalókról szól, melyek természeti és kulturális örökségünk részei, és amelyek évszázadok, évezredek óta léteznek, gyakorlatilag nem változnak.

A másik fajta információ azonban napi jellegű, ezért a hagyományos útikönyvek néhány év alatt elavulnak. Változik a nyitvatartási idő, a belépőjegy ára, a kiállítások témája. Ezt kiküszöbölendő, mi ahelyett, hogy ilyenfajta információkat adnánk az olvasóknak, egy QR-kód segítségével az intézmény internetes oldalára irányítjuk őket, hiszen a napi információk tekintetében mindig ők a legilletékesebbek. Ezért nevezzük „második generációsnak” (2G) ezt az útikönyvet, ami a hagyományos könyv és az okostelefon párosítása. Ezután a QR-kódok felhasználási körét kiterjesztve eljutottunk a következő forradalmi változáshoz (3G), ahol beágyazott videókkal illusztráljuk a szöveget. Meggyőződésem: a fejlődés ezzel nem áll(t) meg…