A V4-ek keltik a hangulatot az EU ellen – magyar, lengyel, brit belső válságok

…az euró-övezeti tagsághoz. Ha az EU demokratikus szövetségi állam lenne, nem volna sem pénzügyi, sem menekültválság. Ezért azután az integráció a szétesés felé tart, a felszín alatt legalábbis. Ez azt jelenti, hogy látszólag nem változik, marad a sokat dicsért szabadkereskedelmi övezet, csak éppen lépésről lépésre csökken a politikai jelentősége. Szóval mielőtt magasabb szintre lép, előbb jön a szétbomlás szakasza.

Az unió gyökeres átalakulását szorgalmazza a Der Standard. Úgy véli, hogy a szervezet belülről képtelen megújulni, ezért feltehetőleg fájdalmas kiigazításokat kell elfogadni. Londonból olyan jelzések érkeznek, hogy a britek már nem szolidárisak az EU-val, ami egybevág a magyar és a lengyel benyomásokkal, mármint hogy a két tekintélyelvű kormány immár csak a gazdasági előnyöket nézi. A menekültügyet, a sajtószabadságot és az emberi jogokat saját hatáskörben kívánja rendezni. És ha még azt is hozzávesszük, hogy hamarosan vége lehet a szabad utazásnak, akkor félő, hogy az Európai Unióból nemsokára csupán egy csontváz marad…

A Der Spiegel úgy látja, hogy az uniónak szükség esetén a kelet-európai tagok nélkül kell előbbre jutnia a menekültválságban: már kialakulóban vannak a konkrét tervek a kvótát elfogadó országok összefogására. A múlt pénteken Brüsszelben, a belügyminiszterek tanácskozásával párhuzamosan a 28-ak képviselői arról tárgyaltak, hogy miként lehetne megszervezni önkéntes alapon a menedékkérők áttelepítését…

Az elhíresült kép: Juncker megrója a megszeppent Orbán. (Foto: AFP/FAZ)

A visegrádi államok keltik a hangulatot az EU ellen – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez még sosem volt olyan egyszerű és hatékony, mint a menekültválságban, viszont minden eddiginél veszedelmesebb az összes érintett számára. Orbán Viktor sokáig egyedül vitázott Brüsszellel, immár társaságot kapott Varsó jóvoltából. Az új lengyel kormány sem tudná uniós pénzek nélkül teljesíteni ígéretét a lemaradt körzetek fejlesztésére, ezért annál provokatívabb, hogy a miniszterelnök asszony eltávolíttatta az EU-s zászlókat a hivatalos sajtótájékoztatók helyszínéről.

A magyarok és a lengyelek részéről a bírálat jelenleg kizárólag a menekültek elosztására irányul, úgy állítják be, hogy az támadás Brüsszelből és Berlinből a nemzeti identitás és szuverenitás ellen. Orbán hónapok óta váltogatja magyarázatokat, gyakorta durva összeesküvés elméletekkel nyakon öntve.

A kormányfő persze tudja, hogy lakosság gyakorlati megfontolásokból, lásd az utazás szabadságát, még mindig erősen Európa-barát. Fennáll azonban a veszély, hogy olyan dinamika lép működésbe, ami messzire sodorja ezeket az országokat az uniótól. Ez három tényezővel függ össze: a menekülthelyzettel, a régóta parázsló identitásválsággal és a politikai elittel, amelynél hibádzik a demokratikus játékszabályok tisztelete. Idetartozik, hogy főleg vidéken vállalkozók és értelmiségiek a nemzeti hagyományokhoz nyúlnak vissza, válaszul a mély társadalmi átalakulásokra. Ebből a rétegből meríti erejét a Fidesz, valamint a Jog és Igazságosság. Márpedig ezek a körök kettős fenyegetésnek tekintik az idegenek befogadását. Az ugyanis szerintük csak még jobban felgyorsítaná a változásokat, illetve elzárná az utat a társadalmi összetartás gyökerei felé. Az ilyen ideológiai fenntartások konkrét gazdasági és szociális félelmekkel párosulnak, amik annál húsbavágóbbak, minél szegényebb egy ország.