A művészet fogalmak tág tartományát, szemléltető újra értelmezését is adja. Ilyen fogalom az „angyalcsinálók” meg a pedofília is. Nem mindegy, de nem is mentő ok a kilátástalanság vámszedőinek a motivációja, ami lehet önfelmentő vallási megszállottság is. (A kép forrása: Mozinet)

Tekintsünk az előbbiek mögé! Az angyalcsinálók magzatelhajtók (voltak): általuk a terhesség megszakítása kezdetleges, veszélyes és tiltott módokon folyik.  Az elnevezés alapja az a néphit, hogy az ily módon elpusztított ártatlan magzatok az égbe jutnak és kis angyallá válnak. Más definiálás szerint azok is angyalcsinálók, akik gyermeket névleg tartásra, de tényleg abból a célból fogadnak el, hogy feltűnés nélkül lassan elpusztítsák. Mellékszál, hogy ez a gyermekölés primitívségből, reményvesztettségből, apai nemi visszaélésből, anyagi okból és/avagy vallási bigottságból történik-e.

Alapból a pedofília a serdülőkor előtti gyermek iránti szexuális vonzalom, pszichiátriai mentális betegség, ezért önmagában nem jogi kategória. Ámde rátelepszik sokszor a gyermekpornográfia, a gyermekprostitúció, vagy a gyermekek ellen elkövetett szexuális cselekmény, ami már büntetőjogi kázus. Tehát a jogilag abszurd „gyermekszeretet” diagnózisa nem jelent felmentést a büntetés alól, az ilyen személyek beszámíthatók és büntethetők. Nők és férfiak egyaránt lehetnek elkövetők… Nota bene: egyházi személy(ek) közreműködése sem csupán  valláserkölcsi, kánonjogi kérdés.

A HBO ismertetője ezt írja: „Péter, a nagyvárosi zsaru emberkereskedők kezébe került lányok után nyomoz a romániai Brassóban. Minden megmentett lányban a saját húgát, Julit látja, akinek huszonkét esztendővel ezelőtt, a romániai forradalom okozta felfordulásban veszett nyoma Valanban. Amikor üzenetet kap, hogy valószínűleg a testvére holtteste került elő az erdőből, azonnal hazautazik a szülővárosukba. A múltba vesző nyomozása során nemcsak a veszélyes bűnözőkkel, hanem a saját démonjaival is meg kell küzdenie.”

Bármekkora is a frusztráltság két évtizeddel a romániai forradalom után, akármekkora is a szegénység és a bűn térnyerése ott, a bezárt bányavidéken, lélekmentés címén-ürügyén sem lehet eltussolni gyermeklányok karácsonyi misztikus beáldozását a papi palást takarásában. Egy évvel a film bemutatása után talán már nem illetlenség utalnom a cselekmény döntő mozgató elemére.

A kép forrása: Mozinet

A múlt év végén mutatták be a Valant. Az alcím ütős-beszédes: Az angyalok völgye. Igen; itt hasonló angyalkák volnának, akiket vagy prostituáltnak eladnak, avagy angyalszárnyakkal feldíszítve rituálisan megölnek.

Nem hangos, de nyomatékos sikert ért el a film. Pillanatnyilag az IMDB-n – igen kevés számú szavazat nyomán – 7,1 ponttal szerepel. Nálam 8,2 értéket képvisel. Elsőfilmes rendező igényes, erős és hatásos produkciója ez a mű; ám a társalkotóinak az elhivatottságát, tehetségét is fémjelzi. Ez áll a látványvilágára, az operatőri munkára, és főleg az itthon kevésbé ismert romániai magyar színművészek karakteres alakítására is.

Darázsfészekbe nyúlt Bagota Béla a Valan megalkotásával. Igaz, erdélyi színtér a helyszín, de a sztori – tegyük fel – sajnos, Borsod megye isten háta mögötti térségeiben is működ(het)nék. Virágzó üzletág lábon, kilóra megvásárolt csitrilányok exportja a gazdag nyugati kuplerájokba. Nem kell tehát „románozni”.

Érzékeny szál a történetben az egyházi vonatkozás. Nincs sunyítás, pl. nem görög-keleti vallási közeg látszik itt; a paplak sarkában ott díszeleg a magyar trikolor. Ízléses, mégis kíméletlenül őszinte a papi közreműködés filmes kibontása. Előbb csak lamentálás folyik arról, hogy most itt a gyermekeknek a legrosszabb; sorra tűntek el rossz sorsú kislányok. Megértőnek látszó papi személy listázza a bajba kerülők hívásait; lassan derül csak ki, miként és miféle célzattal. Lélekmentés hátsó szándékkal?! Így fohászkodik pl. az egyik egyházfi: Édes Jézus, hallgass meg engem, szent sebeiddel rejts el engem. Hiszi is vajon? Tetteit az ima legitimálja? Ennyi volna a bűnbánat, a kiengesztel(őd)és? 

A film nem áll meg félúton. Ugyanakkor a filmbeli szexjelenet inadekvát; a benne résztvevők kétségbeesésétől elfogadhatóvá nem válik. Más! Nyilvánosházban történt rajtaütés mutatja egy 14 éves lány rettenetes sorsát, aki onnan kimentve mégsem akar haza menni. Hová is menne, s mi lenne vele aztán?!/

Rémisztő az a képsor is, amely a helyi rendőrség hozzáállását, laza és kioktató együttműködési szándékát és annak eredményét mutatja. Mintha nem is maga a prostitúcióra kényszerítés, hanem csak annak az allokációja lenne számukra a fontos.

Az elmúlt egy év alatt több elismerő és méltán pozitív kritika illette a mű gárdáját. Jogos dicséretet érdemelnek csakugyan a színészek, élükön Krisztik Csabával, de remekelt Hatházi András és Tollas Gábor is.

Morális bátorságról tanúságot téve Bagota és csapata döbbenetes film noirt hozott létre; valósnak tetsző környezetben, bizonyos személyes érintettség (testvérének igazi eltűnése) miatt is. Az HBO pedig ismét megmutatta, hogy a szociográfiának is beillő mestermunka a kereskedelmi miliőben is jogosult; van tábora, van hitele és művészi hatása.

Két ízben is felcsendül – parodisztikus előadásmódban, illetve hangulati aláfestésként – a Rose Garden világslágere. Így kezdődik a dal: „I beg your pardon”: „Bocsánat, de soha nem ígértem neked rózsakertet, A sok napsütés mellett néha esnie is kellett, adnod is kell, ha elveszel, élj és engedd el a múltad, Bocsánat, de soha nem ígértem neked rózsalugast.”

Hát igen, a Valanban csakugyan nincs rózsásálom-ígérgetés. Nemrég, egy csodás lány elvesztésekor ezt írták: eggyel nőtt az angyalok száma odafent. Itt, és nem csak Erdélyben, sokkal többel!

Valan – Az angyalok völgye, 2019. 97 perces filmdráma. Írta és rendezte: Bagota Béla. Fényképezte: Garas Dániel. Kiváló közreműködők: Krisztik Csaba, Hatházi András, Pál Emőke, Tollas Gábor, Mátray László, Nyakó Júlia. Látható az HBO-n.

A képek  a film különböző nyilvános megjelenítéseiről valók, köszönet értük a Mozinetnek.