A múlt évek alaposan átalakítottak Budapest belvárosának lakáskiadási szokásait, hiszen egy teljesen új ágazat erősödött fokozatosan: elárasztották a belső kerületeket az airbnb-lakások.

A befektetők, külföldi vevők főcélja az volt, hogy olyan közkedvelt, forgalmas helyen lévő, igényesen felújított vagy praktikusan, jól kialakítható, felújításra szoruló ingatlanokat vásároljanak fel, amelyeket rendszeres bevétel mellett tudnak rövid távon bérbe adni. A turizmus dübörgött, a jó lakások kiadói meg is találták a számításukat, bár nagyon sok helyen már a társasházak és az önkormányzatok ellenérzését is kivívta a rövidtávú lakáskiadás.

Sok helyen társasházi szabályzatot módosítottak, néhány önkormányzat, így pl. a pesti V. kerületé is helyi határozattal igyekezett korlátozni a forgalmat. A múlt 1-1,5 évben már kicsit fordulni látszott a felívelő tendencia, érezhetően telítődött a belvárosi airbnb-piac. A világjárvány megérkeztével viszont drasztikus változás következett be ezen a területen is, csakúgy, mint a világ bármely iparágában.

A vírus nyomán leállt, illetve nagyon erősen visszaesett a turizmus, amely az egész szállásadói piacot érzékenyen érintette. Így a szállodai szobák ugyanúgy üresen maradtak, a szállodák akciókkal próbálják csalogatni az utazókat, közben az airbnb-lakások kiadása tovább esett. Ennek következtében a budapesti, belvárosi területen nagyon sok üresen álló, jó állapotú lakás van, amely természetesen az albérleti piacot is alaposan felbolygatja.

A legutóbbi kormányrendelet pedig fel is hatalmazta az önkormányzatokat annak szabályozására, hogy egyedileg állapítsák meg, éves szinten hány napot engedélyezik az adott területen az airbnb-szolgáltatást.

A Central Home egyik szakértője szerint nehezen tudjuk megállapítani azt, hogy az airbnb-tulajdonosok melyik irányba mozdulnak el. Három lehetőségük van, az első kettő az eladó és kiadó ingatlanok árára egyaránt hatással lenne, mindkettőben árcsökkenést eredményezhetnek.

  1. Eladják az ingatlant: ezáltal a kínálati oldalon jelentkező új ingatlanok hatnak az eladó lakások piacára.
  2. Átállnak a hosszú távú bérbeadásra: ez alapvető hatással lesz az albérletek mennyiségér és árára.
  3. Az igazán kitartó tulajdonosok megvárják míg nagyjából visszaáll a világ rendje, várják, míg újra kiadhatóak lesznek rövidtávon a lakások és megelégednek az addiginál alacsonyabb turistaforgalommal és az általa keletkező bevétellel. Ez nem lesz különösebben érezhető hatással az albérleti és eladási piacra.

A szakértő véleménye: ki, milyen irányba indul el az említett 3 lehetőség közül, és ez miképpen alakítja a továbbiakat – nagyban meghatározza azt, hogy a budapesti albérletpiacon milyen folyamatok kezdődnek: további árcsökkenés, esetleg áremelkedés várható-e.

A Central Home jelenlegi tapasztalata szerint a legtöbb tulajdonos egyelőre kivár, és nem eladásban, hanem inkább hosszú távú kiadásban gondolkodik, legalábbis addig, amíg újra el nem kezdődik a turizmus és az airbnb-piac élénkülése. Jelenleg megfigyelhető, hogy drasztikusan csökkennek a kerületekben a bérleti díjak és még mindig jóval magasabb a kínálat, mint a kereslet.

Előreláthatólag július végén várható egy nagyobb mozgás a lakáskiadások területén, amely szezonálisan mindig a felsőoktatási felvételi eredmények nyilvánosságra hozatala után hagyományos, és ez ismét kicsit átrendezheti a piacot.