Az AP hírügynökség szerint a brit kiválás megváltoztatja az erőviszonyokat az unióban, hiszen az egyik legfőbb erő távozik. Ily módon az állandó alkuk és kompromisszumok rendszerében várhatóan az eddiginél több teendő hárul a németekre és a franciákra, bár viszonyuk az utóbbi időben nemigen volt harmonikus, nem utolsósorban az eltérő gazdasági filozófia és a francia gazdaság meggyengülése miatt. További várható fejlemény, hogy aligha bővül az euróövezet.
A keleti tagállamok, köztük Magyarország, kivárják, hogy miként oldódik meg az adósságprobléma. Ugyanakkor a Visegrádi Csoport egyre rámenősebb lett az utóbbi egy évben. A négyes előreláthatólag követeli majd, hogy beleszólhasson a Hogyan tovább?-ba az EU-n belül. Főleg a nacionalista magyar és lengyel kormány nem sok kedvet érez az integráció elmélyítéséhez és dühbe gurult, amikor Brüsszel vizsgálatot indított ellene. Ezzel együtt lehetséges, hogy a 28-ak némiképp a Bizottság orrára koppintanak, mert sokan úgy érzik, hogy Junckerék jó párszor olyasmibe is beleavatkoznak, amibe nem kellene.
Ugyancsak az AP írja: A magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy egyelőre korai személyi változtatásokat végrehajtani az uniós vezetők, illetve tisztségviselők miatt a brit távozás után.  Mint mondta, előbb időre, elemzésre, ötletekre és javaslatokra van szükség, csak utána lehet megvitatni az elképzeléseket. Úgy fogalmazott, hogy olcsó és nem túl gáláns lenne, ha ilyen körülmények között hirtelen nekitámadnának a Bizottság vagy bármely más EU-intézmény tagjainak. A miniszterelnök, aki sűrűn összecsapott Brüsszellel a média állami ellenőrzésétől kezdve az adózáson át egészen az igazságszolgáltatás függetlenségéig, ezúttal is sürgette, hogy a magyarok vegyenek részt az őszi népszavazáson, amellyel a kormány támogatást akar szerezni az unió bevándorlás elleni politikájához.
A Washington Post látja az uniós csúcs után, hogy a szervezet minden eddiginél nagyobb gondokkal került szembe, és változatlanul erősen megosztott az ügyben, miként kerülje el a további feldarabolódást. Abban egyetértenek a 27-ek, hogy Nagy-Britannia nem mazsolázhatja ki az előnyöket, miután a kilépés mellett döntött. De abban már vita van, hogy mennyire legyenek kemények vele. Még nagyobb az ellentét akörül, hogyan lehetne megmenteni az EU-t. Egyesek azon dolgoznak, hogy szorosabbra fűzzék a belső kapcsolatokat és ily módon védjék ki az euroszkeptikus erők próbálkozását, mármint hogy azok hasonló népszavazásokat tartsanak, mint a britek. Mások a nemzeti hatáskörök bővítését szorgalmazzák. De ezzel együtt sokan vélik úgy – látván a referendum kockázatát -, hogy el kell kerülni az ilyesfajta veszélyt. Merkel azt mondta, itt nem a több vagy kevesebb Európa a lényeg, hanem hogy nagyobb jólétet és biztonságot nyújtsanak az embereknek.
    
A Die Weltben olvasható:Szomorú premiernek minősíti a német konzervatív újság az első olyan uniós csúcsértekezletet, amelyen nem volt ott Nagy-Britannia vezetője. A tanácskozást civakodás jellemezte. A nyugati tagok – Németországgal és Franciaországgal az élen szorosabb szövetséget szeretnének, ezzel szemben az új, keleti tagok ragaszkodnak az önállósághoz. Főleg a magyarok ágálnak a menekültpolitika ellen. Az észt kormányfő a helyzet láttán a Bizottság elnökét idézte, aki korábban azt fejtegette, hogy az európai politikusok nagyon is tudják, mit kell tenni, csak éppen azt nem látják, hogy miként választják őket újra, ha meglépik, amit lépni kell. Az észt vezető azonban hozzátette, hogy a mostani helyzeten nem lehet kivárni. A belga miniszterelnök az ülésen a több sebességes Európa mellett kardoskodott, mert különben az a vélemény alakulhat ki a választókban, hogy az uniónak tetszik a patthelyzet. Ugyanakkor sok kritika érte, hogy a németek, franciák és olaszok szűk körben egyeztettek Brüsszel előtt.
Az UNHCR szerint robbanásveszélyes a helyzet a magyar-szerb határon, ahol sok százan várnak arra, hogy továbbmehessenek – vélekedik az osztrák Die Presse. Naponta 300 menekült jut be Szerbiába, nagyjából fele-fele arányban Bulgárián, illetve Macedónián keresztül. Röszkénél, illetve Tompánál jelenleg csaknem 700-an vesztegelnek. Ám a magyar hatóságok naponta csupán 30 embert engednek be a két tranzitövezetbe. A többiek egyre gyakrabban próbálnak meg átjutni a zöld határon. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a múlt héten naponta 40-240 migránst regisztrált magyar földön, a nagyrészük illegálisan lépett be az ország területére. Ennek megfelelően nő azoknak a száma is, akik Magyarországról Ausztriába mennek menekültként. Csak hétfőn 201 ilyen embert tartóztattak fel az osztrák határvédelmi szervek.