Vásárhelyi földrengés

Lázár János városában megrendítő csapást kapott a Fidesz. Az országos meccset még nem vesztette el, de akkora gyomrost kapott, hogy biztosan beleszédült. Ott, ahol 2014-ben a polgármester-választáson 61 százalékkal győzött a narancsos párt jelöltje (papírforma), most (92 százalékos feldolgozottságnál) 41,5 százalékot kapott. Az ellenzéki jelölt 57,5 százalékot. 16 százalékkal többet!

Lehet néhány bölcs dolgot mondani az áprilisi országos választásokkal kapcsolatban. A Fidesz túlerőben van. Agyonkampányolja az országot. Médiája teleharsogja az emberek fülét. Hívei száma nem csökken. Azok hűségesek. Ugyanannyian adják rá voksukat, mint 2014-ben. Áprilisban is el fognak menni, és megteszik hűségnyilatkozatukat. Felőlük bármi történhet. A miniszterelnök veje bűnszövetkezetben elkövetett csalás vádjával szembesülhet. Egy Mészáros Lőrinc nevű gázszerelő jobban gazdagodhat, mint egy kuvaiti emír. Ők kiállnak imádott Viktorkájuk mellett. Szerelmesek. És mint tudjuk, a szerelem vak.

Igen ám, de Vásárhely bebizonyította, hogy az emberek többségének nyitva a szeme, a füle még akkor is, ha azt megpróbálják betapasztani. Minden közvélemény-kutatás azt bizonyítja, hogy a Fidesz utcahosszal vezet. Az ellenzéki pártoknak esélyük sincs. De azt is mondják ezek a vizsgálatok, hogy az emberek 70 százalékának elege van az egész vircsaftból. Elegük van a lopásból, az oligarchák gazdagodásából, a Nyugattól való távolodástól. Csak éppen nem megy az urnákhoz. Úgyis mindegy? 39 százalék nem akar elmenni szavazni.

Vásárhely talán felébreszti őket. Ezt a hírt nem lehet nem bemondani a szolgarádiókban, a szolga-televíziókban, leírni a szolgasajtóban. El lehet dugni. Meg lehet kísérelni lényegtelenné zsugorítani. Nem lehet sorosozni. Sem migránsozni. Vásárhely népe nem migránsokat akar. Nem kerítésbontást. Vásárhely népe józan, európai országban akar élni egy megbecsült állam polgáraként. Tisztes oktatást, jó egészségügyet, rendes ügyészséget, kiegyensúlyozott kormányt akar. Egy tiszta, rendes városban élni, ahol nem mutyizzák el a közvilágítást. Ahol világos van. Szó szerint. Reggel és este.

Ne feledjük el, Vásárhelyen összefogott a teljes ellenzék. Heller Ágnesnek igaza volt. A Jobbiknak is az ellenzék táborában van a helye. A viták ráérnek a választás után. Közösen, összefogással – mint Vásárhely bizonyítja – győzni lehet. El kell hozni az urnákhoz a választókat. Ők vannak többen, a változást akarók.
A jelenlévők azt mondják, most Lázár János a legcsendesebb ember Hódmezővásárhelyen.

De van még egy sokkal csöndesebb ember. De nincs még legyőzve. Mert szerinte ő a haza. És a haza nem lehet ellenzékben. Csak éppen azt felejti el, hogy amikor az OLAF csalásról beszél, akkor nem Magyarországról beszél. Amikor az Európai Unió a nemzetközi normák megsértéséről beszél, akkor nem Magyarországról beszél. Név szerint Mr. Orbánról beszél. Ha a jobboldali Figaro populista orvlövészről beszél, akkor nem Magyarországot bírálja, hanem annak akarnok vezetőjét.

Most biztosan jön a nagy menet. Budapest utcáin újra végigvonul a tábor. De ahogy a Pride nem teszi meleggé az embereket, úgy a jól pénzelt, buszon szállított rajongók menete sem fog urnához vezetni újabb és újabb embereket.

Sokkal inkább a tudat: a Fidesz egyik nagy végvárát az összefogás már ledöntötte.