Az Európai Bizottság ma bemutatta a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképét, amely voltaképp az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjére vonatkozó ambiciózus ütemterv.

Az ütemterv a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari szereplők több nemzedéke számára teremti meg az alapokat ahhoz, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszer vonzó, versenyképes, ellenállóképes, jövőorientált és méltányos legyen.
 
A stratégiai jövőképben felvázolt valamennyi intézkedés feltétele, hogy tovább egyszerűsítsük a szabályozást, és segítsük az újszerű/újító megoldások és a digitalizáció elterjedését. A Bizottság még az idén elő fog terjeszteni egy átfogó egyszerűsítési csomagot a mezőgazdaság jelenlegi jogszabályi keretére vonatkozóan, továbbá a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó európai digitális stratégiát is, hogy ezáltal is támogassa az átállást a digitális technológiára nyitott gazdálkodásra.

A stratégiai jövőkép négy kiemelt területet határoz meg:

# Vonzó ágazat: a mezőgazdasági termelésnek kellően stabil pályának kell lennie ahhoz, hogy a fiatalok szívesen válasszák ezt a hivatást. Ebben szerepet játszik a tisztességes jövedelem és a célzottabb költségvetési támogatás is.

# Versenyképes és ellenállóképes ágazat: az EU – különféle módszereket alkalmazva – a továbbiakban is prioritásként kezeli a biztonságot és a szuverenitást az élelmezés területén. Ennek része az is, hogy szigorítani kell az importált termékekre vonatkozó termelési szabványokat, nehogy az EU ambiciózus szabványai végül versenyhátrányt eredményezzenek.

# Időtálló ágazat: a mezőgazdasági termelőket jutalmazni kell a természetbarát módszerek alkalmazásáért.

# Méltányos élet- és munkakörülmények a vidéki térségekben: a Bizottság frissíteni fogja a vidékfejlesztési cselekvési tervet, hogy a vidéki területek életteliek és működőképesek maradjanak, és továbbra is szorosan kapcsolódjanak az EU kulturális és természeti örökségéhez. 

Ami a távlati terveket illeti: a következő évek pénzügyi keretére vonatkozó javaslat részét képező jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) egyszerűbb és célzottabb lesz. A támogatás elsősorban az élelmiszer-termelésben aktívan részt vevő mezőgazdasági termelőkre irányul majd, különös tekintettel a fiatal gazdákra és azokra, akik hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodnak. A hangsúly az ösztönzésen lesz, nem a feltételekhez kötésen.

Kilencvenkilencmillió eurós szükséghelyzeti támogatást különített el öt tagállam, köztük Magyarország mezőgazdasági termelői számára a Bizottság

A tagállamok ma kedvező véleményt nyilvánítottak az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely szerint 98,6 millió eurót kell mozgósítani a mezőgazdasági tartalékból azon magyar, spanyol, horvát, ciprusi és lett mezőgazdasági termelők közvetlen támogatására, akik 2024 tavasza óta rendkívül kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy természeti katasztrófák kárvallottjai lettek.
Magyarország, amely 2024 nyarán rendkívüli hőséggel és aszállyal szembesült, ami hatással volt a kukorica, a napraforgó, a szója, a cukorrépa, a gyümölcsök és a burgonya termesztésére, valamint a bortermelésre is, 16,2 millió eurónyi rendkívüli támogatásban részesül.

A szóban forgó intézkedés hozzá fog járulni a felsorolt öt országban tevékenykedő azon mezőgazdasági termelők támogatásához, akik terméskiesést és ennek következtében jövedelemkiesést szenvedtek el. A juttatott összegek – amik megmutatják, hogy az EU hasonló esetekben kész szolidaritást vállalni a gazdákkal – nemzeti forrásokból akár 200%-os mértékben is kiegészíthetők.