Cinikus viselkedés a magyar kormány részéről, amikor tűzszünetet követel Ukrajnában, ahol az orosz erők igényt tartanak a területére – összegezte ekképp a magyar–ukrán eszmecserét megnyitó beszédből David Pressman amerikai nagykövet szavait a Szabad Európa, megjegyezvén: a diplomata nem nevezi meg ugyan Orbánt egyetlen mondatában sem, amikor bírálja, de hát mindenki tudja, a magyar kormányfő az, aki szüntelen tűzszünetre szólít fel.
Fontos üzenete van ennek a kijelentésének is: „Amikor azt halljuk, hogy politikusok a béke nevében hirdetik a megbékélés álcáját, akkor legyen nagyon világos: itt ma csak egy ember teremthet békét. Ha Putyin véget vet a harcnak, a háború véget ér. Ha pedig Ukrajna hagyja abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége” – így David Pressman.
A Reuters hírügynökség egyébként véleményt kért erre a magyar kormánytól, de nem kapott. Lapszemlém írásakor ellenőriztem: még Kovács Zoltán sem találta meg a maga csípős mondatát, pedig általában gyorsan szokott hasonlókra reagálni a Twitteren.
Az amerikai nagykövetségen tartott tanácskozás megnyitóját értékelve a Reuters is megállapítja, egyre jobban mélyül a NATO-szövetséges két ország – az USA és Magyarország – között az ellentét. A másik kiemelendő: a magyar tisztviselők eszközként használják fel a NATO-szövetséget, amikor megakadályozzák a NATO–Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit, ami tarthatatlan az Egyesült Államok számára.
Ennek kapcsán ideidézem Szijjártó Pétert, aki most adott interjút a CNA Channel Central Asia tv-csatornának, és egy kérdésre válaszolva korrigálta a vele beszélgető újságírónőt: „nem Putyin előtt nyitott kaput Magyarország a háború idején, hanem kommunikációs csatornát épített ki, mert valakinek közvetítenie kell Nyugat és Kelet között” – hárította a kérdést a külügyminiszter, hisz’ a békeközvetítésről csak beszél, de Moszkvát erről még nem sikerült meggyőznie. Azt is megkérdezték tőle, mi lenne, ha Magyarországot támadta volna meg Oroszország, akkor nem várnák el, hogy a szövetségesek mind a NATO-ban és az EU-ban segítsék Magyarországot. A magyar diplomácia vezetője kikerülte a választ, és csak annyit mondott, hogy „…jaj, ha maga tudná, hogy a magyar történelemben hányszor támadták meg Magyarországot…”
A Vatican Newsból azt az új információt tudjuk meg, hogy a pápa hétvégi magyarországi látogatása tulajdonképpen a 2021-i eucharisztikus kongresszus betetőzése, vagy fordíthatnánk úgy is, hogy annak megkoronázása, legalábbis szerdai miséjén erre utalt II. Ferenc pápa, aki áldást és békességet kért 41. külföldi útjára.
A lap egyébként röviden utalt arra is, hogy a pápát útja most Európa szívéhez viszi, amikor a háború jeges szele még mindig fúj. Imájába foglalta a menekülteket, mert körülményeik Európában humanitárius válsághoz vezettek.
A Szentszék magyarországi nagykövete, Eduard Habsburg szerint igazi, életteli keresztény ország fogadja majd a pápát Magyarországon – írja a vele készített interjút idézve az amerikai National Chatolic Register. Szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor és Novák Katalin államfő is kálvinista tanokat hirdető református, s ők ketten a 60 százaléknyi katolikus közösség mellett a mintegy 15 százaléknyi kisebbséget képviselik. II. Ferenc pápa nálunk afganisztáni, iraki, iráni, nigériai és dél-szudáni menekültekkel fog találkozni. Habsburg ennek kapcsán nyomatékosította, hogy a magyar külügyminisztérium nagy súlyt fektet évek óta a világ üldözött keresztényeinek a védelmére a „Magyarország segít” program részeként – legyenek ők a Közel-Keleten, Nigériában, a világ bármely táján. Szerinte a pápa mindezekkel tökéletesen tisztában van. Budapestre utazása előtti napon fog találkozni a pápa Ukrajna miniszterelnökével, majd azt követően először Orbán Viktorral ül asztalhoz – írja a lap, mert a budapesti vizit egyik fontos küldetése és témája lesz az ukrajnai béketeremtés.
Habsburg külön kiemelte, hogy „Európában csak ketten vannak, akik békét követelnek, ez pedig a pápa és Orbán Viktor”. Az interjút a Chatolic News Agency is közölte.
A Saab vizsgálja a lehetőségeket a svéd Gripen C/D lízingszerződések meghosszabbítására a Cseh Köztársasággal és Magyarországgal – jelentette be Micael Johansson vezérigazgató – tudható a légi és űrhajózási iparágakkal foglalkozó Flight Global online hír- és információs weboldalról. A csehekkel már szóba került a 2027-ig kiterjesztendő szerződések meghosszabbítása, hazánk tekintetében ilyen kitételről a cikk nem számol be. Megjegyzendő, hogy Magyar- és Törökország még mindig nem ratifikálta a svédek NATO-csatlakozását. Arról ezúttal nem szól a cikk, hogy most szóba jönnek az amerikai F-16-osok, miután emlékezetes, hogy 2001-ben még az amerikai Lockheed-Martinnak állt a zászló a vadászgépek beszerzésekor, s váratlan döntés született az utolsó utáni pillanatban a svéd Gripenek megvásárlásáról.
Az Európai Központi Bank megállapította, hogy a magyar kormány rendelettel sértette meg a MNB függetlenségét – írja a Reuters. Méghozzá azzal, hogy „sapkát húzott” a betéti kamatokra, és a márciusban már lejárt határidejét június végéig meghosszabbította. A kormány ugyanis megtiltotta, hogy a betéti kamat nagyobb legyen a 3 hónapos diszkontkincstárjegy-hozamánál. Ám ez sértheti az uniós alapszerződés 130. pontját is, mert megbénítja a monetáris politika működését.
Bár a Reuters a hitelesség okán szeretett volna több oldalról tájékozódni, ám – miként az amerikai nagykövet beszédére, akként – erre a hírre sem reagált sem az MNB, sem a kormány.