Vége az olcsó gyümölcsök korának

Korszakváltás a gyümölcstermesztésben: az éghajlatváltozás máris mutatkozó kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontották a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben. A következő években látványosan csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével, és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével számolhatunk – írja az agroinform.hu. (A nyitó kép forrása: https://botanikguide.de)

Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák: az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik őket a fagyokra is. A felmelegedés okozza az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is, mivel a melegedés hatására sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó poláris örvény meggyengült. Ezért a gyümölcsösökben csaknem évente keletkeznek súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta már a teljes termés elfagy.

Bejegyzés megtekintése

A termelők tehetetlenek: ha a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvényeknek akár felét fel kell számolni, miközben a hazai gyümölcsösök nyolcadán kajszi- és őszibarack terem.

A gyümölcságazatban különösen súlyos a munkaerőhiány: a kézi munkaerő hiánya miatt évente a gyümölcstermés ötödéről kell lemondani.A gépi betakarítás csak az ipari célra szedett termés esetében jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt csak alacsony áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelés nem folytatható. Ráadásul nem csupán a szüret, de például a metszési időszak is tetemes élőmunkát, szakértelmet kíván(na).

A hazai gyümölcstermesztés hosszú távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jórésze öreg fákból áll: a legutóbbi részletes KSH-felmérés szerint a hazai gyümölcsültetvények összességének 41 százaléka legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények fele elmúlt tizenöt éves, a meggy (47%) és a körte esetében (43%) sem sokkal jobb a helyzet.

Gyakran az állománysűrűség sem teszi lehetővé a hatékony és intenzív gazdálkodást: a legelterjedtebb alma esetében például ebből a szempontból csupán a területek 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek.

Az alapvetően nehezedő körülmények várhatóan sok gazdálkodót késztetnek majd arra, hogy felhagyjon a termeléssel. Ráadásul a gyümölcstermesztő ágazat nagy része generációváltás előtt áll. Néhány éve a gyümölcsösök harmadát olyan gazda irányította, aki már elmúlt 60 éves, ráadásul a 65 évesnél idősebbek aránya is elérte a 20 százalékot. A fokozatos generációváltást követően az új kihívások hatására a fiatalabbak számos esetben meg is szüntetheti a gyümölcstermesztést.

Mindezek hatására várható, hogy a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben akár 20 százalékot is meghaladóan csökken.

A klímaváltozás a tavaszi fagykáron kívül számos más kárfajta kockázatát is megnövelte: a szokatlan nyári forróság és az intenzív, jéggel is járó nyári csapadékok gyakorisága szintén csökkenti a termésátlagot.

Ebben a helyzetben hosszú távon csak az olyan intenzív ültetvények tudnak gazdaságosan működni, amelyekben legalább részlegesen megoldott a fagy- és jégveréskár elleni védekezés, illetve az öntözés is. A kockázatokat csak tetemes költségekkel és kellő szaktudással lehet kivédeni.

A gyümölcstermesztők problémáit számos állami intézkedés igyekszik enyhíteni. A tavaszi fagyok okozta károk csökkentésére az ősztől (a tervek szerint!) 80 százalékos támogatással ösztönzik a tavaszi fagykár következményeinek mérséklése céljából megvalósuló beruházásokat, így segítve az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodást. Emellett a kertészeti fejlesztéseket szolgáló pályázati felhívások is megjelentek. A nemzedékváltás, a gazdaság átadásának megkönnyítése végett az illetékes minisztérium a témában az őszi törvényhozási időszakra új jogi szabályozást készít elő.

Az intenzív ültetvények telepítése tetemes ráfordítással valósítható meg, a korszerű technológia ára pedig beépül a gyümölcs árába is. A munkaerőhiány a mezőgazdasági bérmunka költségeit szintén növeli, amit ugyancsak érvényesíteni kell az árakban. Ekként ma már biztos, hogy az olcsó gyümölcs korszaka véget ért.