Ma éjfélig kell feltölteniük az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozataikat a parlament honlapjára. Így, legalábbis részben képet kaphatunk arról, hogy miként változott vagyoni helyzetük a legutóbbi egy évben. (A nyitó képen: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter balatoni nyaralója; kép: Ajpek Orsi / Telex)
Az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Transparency International Magyarország e jeles nap alkalmából az idén is felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai vagyonnyilatkozati rendszer továbbra sem képes betölteni azt a feladatot, amire eredetileg létrehozták. A parlamenti képviselők által közzétett dokumentumok gyakran köszönőviszonyban sincsenek a politikusok tényleges vagyoni állapotával. Elég csak felidézni Orbán Viktor 2018-i látogatását a Videoton–Ludogorec BL-meccsen (amelyről a kormányfő később azt állította, hogy a magánrepülőgépes utazás a NER-hez igencsak közel álló Garancsi István ajándéka volt), Rogán Antal jelenlegi feleségének milliárdos földügyeit, vagy Völner Pál vesztegetési pénzből származó jövedelmeit.
Az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország ezért újból közzéteszi azt a szakmai minimumot, amelyet a három fél még 2014 végén állított össze. A vagyonnyilatkozati rendszer évek óta fennálló súlyos hiányosságai miatt továbbra is azt várjuk a kabinettől, hogy a parlament honlapjára feltöltött beszámolók
- egységes formátumban, könnyen elérhetően és kereshetően jelenjenek meg;
- tartalmuk teljeskörű legyen, egyértelművé téve azt, hogy a politikus vagyona és vagyontárgyai milyen forrásból származnak;
- ellenőrizhetőek legyenek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig indítson automatikusan vagyonosodási vizsgálatot, ha a politikus nem tudja alátámasztani meggazdagodásának hátterét;
- ha egy politikus nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének, vagy abban valótlan állításokat tesz, érdemi szankciókkal lehessen sújtani.
A hazai vagyonnyilatkozati rendszer azonban jelenleg is súlyos hiányosságokkal küzd. Ahogy arra az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által közösen összeállított, és 2014-ben közreadott 12 pontos szakmai minimum, valamint az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 2020-ban közzétett jelentésének megállapításai is leszögezik, a magyarországi szabályozás továbbra sem teljesíti a legalapvetőbb kritériumokat azért, hogy az ország választott törvényhozóinak valós vagyoni helyzete teljes körűen megismerhetővé váljék a széles nyilvánosság számára.
A vagyonnyilatkozati rendszer célja, hogy a közhatalmat gyakorlók vagyoni viszonyai megismerhetőek legyenek a polgárok számára. A képviselők vagyoni hátterének átláthatósága különösen fontos egy demokratikus jogállamban, hiszen a választóknak joguk van tudni, hogy a politikusok milyen szempontokat, érdekeket követve képviselik őket a törvényhozásban. Emellett a vagyonnyilatkozatokból azonosíthatóvá válhatnak a jogalkotás korrupciós kockázatai is, a bevallásokból ugyanis képet lehet kapni a közhatalom-gyakorlók vagyongyarapodásáról, tartozásairól, gazdasági érdekeltségeiről.
Annak ellenére azonban, hogy az Országgyűlés Hivatala minden évben január 31-én a parlament honlapján közzéteszi az országgyűlési képviselők által az előző évre benyújtott vagyonnyilatkozatokat, a magyar vagyonnyilatkozati rendszer nem képes betölteni ezeket a demokratikus funkciókat. A lassan egy évtizede változatlan rendszer csak szimbolikusnak tekinthető, mivel korántsem ad valós képet a képviselők vagyoni helyzetéről.
Formailag kifogásolható, hogy az országgyűlési képviselők nyilatkozatai az online közzététel ellenére nehezen hozzáférhetőek, hiszen a képviselők általában kevéssé olvasható, kézzel írott, szkennelt bevallásokat adnak le. Tartalmi szempontból pedig problémás, hogy a képviselőknek a gyakorlatban nem kell elszámolniuk a bevallásban bemutatott és a tényleges vagyoni helyzetük között feszülő, gyakran egészen nyilvánvaló ellentmondásokkal. A nyilvánosság követelménye ráadásul nem érvényesül a képviselők hozzátartozói esetében, akiknek a tulajdoni viszonyai, gazdasági érdekeltségei természetszerűleg kihatnak a képviselő helyzetére.
Szijjártó balatoni nyaralója? Hatvanpuszta? Pintér Sándor családtagjainak gyarapodása? Varga Judit lakáshitele? Évi 25 milliós jövedelemmel nincstelen államtitkár? Mager Andrea gyanús vagyonminiszter ingatlanszerzései? Kósa-rokonok cégügyei és a politikus által használt lízingelt járművek? Gelencsér Attila cégszerzései? Bánki Erik erdélyi bizniszei? A most zárul ciklusban is sorra kerültek elő a bevallott jövedelmet jócskán meghaladó vagyonosodási ügyek a képviselők körül. Érdemes tehát körülnézni a K-Monitor sajtó-adatbázisában, keresni nevekre, cégekre vagy visszaélés-típusokra az elmúlt 20 évből!