Veszélyben a lengyel jogállam, Varsó a magyar mintát másolná

…az igazságszolgáltatás függetlensége. A varsói fejlemények láttán félő, hogy az ország azon az úton halad, mint Magyarország, amely folyamatosan kapja a bírálatokat a demokrácia leépítése miatt.Szakértők attól tartanak, hogy Lengyelországban is jócskán zuhan a tőzsdeindex, ha a kormány követi a magyar példát és államosítja a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát – tudósít a Bloomberg. Bár a varsói tervek értelmében a megtakarítások 75%-a magánkézben maradna, a befektetők ezzel együtt aggódnak, hogy a Jog és Igazságosság ugyanúgy beleüti az orrát a pénzügyi piac dolgaiba, ahogyan azt az Orbán-kabinet tette. A tavaly októberi választások óta 27 milliárd dollárral csökkent a lengyel tőzsde jegyzéseinek értéke, miután a hatalom a magyarok eljárását másolva, különadót kíván kivetni a bankokra és a kiskereskedelmi hálózatokra.

Az OTP Alapkezelő egyik közgazdásza úgy véli: a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis jogos a borúlátás, amikor a döntéshozók hajlanak a radikálisabb lépésekre. Magyarországon különben hat év alatt egyharmadára esett vissza a tőzsdei forgalom. Egy másik alapkezelő ugyanakkor nem lenne meglepve, ha a lengyelek ugyanazt az utat választanák, mint a magyarok és az egész nyugdíjvagyont elvennék. A tudósítás megjegyzi, hogy az üzleti bizalom nyolc hónap alatt már így is erősen megingott a lengyel vezetés iránt.

Menekültek százai rekedtek a senki földjén, a magyar–szerb határon, miután Magyarország minden eddiginél keményebb ellenőrzést vezetett be és kitoloncolt jó pár embert – tudósít az Al-Jazeera. Lydia Gall, a Human Rights Watch szakértője azt mondja, hogy az új jogszabály sérti a nemzetközi jogot, mivel lehetővé teszi, hogy a rendőrök bárkit vizsgálat nélkül tegyenek át a szögesdrót túloldalára.

A kérelmeket a tranzitövezetekben vizsgálják meg, ám a többségüket elutasítják. Az év első öt hónapjában több mint 18 ezer emberből mindössze 76 kapott menedékjogot – közli Köves Nóra az Eötvös Károly Intézettől. Úgy érzékelteti a helyzetet, hogy a hatalom a határzár mellé még egy jogi kerítést is emelt. Az elbírálás igen lassú, és alapvetően nincs esély a befogadásra. A népszavazásról Köves Nóra úgy látja, hogy annak segítéségével a kormány szintén átpolitizálja a menekültválságot. A referendum egyfajta szabadságharc Brüsszel ellen.  

Orbán Viktor hirtelen több százezer migránst akar, jóllehet a kormány idáig azt állította, hogy azok veszélyesek az európai kultúra számára – írja a Die Presse. A paradoxon megfejtése az, hogy az ország, amely mindenféle menekült kategorikus elutasításával keltett feltűnést, most kétségbeesetten keres vendégmunkásokat. A hatalom még arra is kész, hogy e cél végett anyagi támogatást adjon a munkaadóknak, ha azok lakást szereznek az ilyen alkalmazottak számára.

A dolog pikantériája, hogy különösen ott nincs munkáskéz, ahol a migránsokat jól lehetne hasznosítani, pl. a vendéglátásban. A magyar gondok abból fakadnak, hogy nem születik elég gyerek, ugyanakkor sok százezer, jól képzett szakember vándorolt ki nyugatra. Utóbbiakat most már nem lehet a határon túli magyarokkal pótolni.

Orbán nem verte nagydobra, de már két éve lépéseket tett, hogy pl. ösztöndíjasok jöjjenek Libanonból, Törökországból. Ugyanez volt a cél, amikor kopt keresztényeket hívtak be. Akkor viszont miért utasítja el a kormányfő makacsul a pár ezer menekült befogadását?

* Először is itt az elvről van szó, mármint hogy a betelepítés ne legyen kötelező.

* Másodszor kulturálisan integrálható vendégmunkásokat keresnek, nem muzulmánokat.

* Harmadszor a kemény ellenállás növeli a választók rokonszenvék a Fidesz iránt.