A kutatásból[1] kiderül: a cégek jó része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvizsgálásával. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Tény, hogy éppen azoknak az ágazatoknak a képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet.
Az adminisztratív eszközök csak akkor vezetnek eredményre, ha a vállalat vezetése tetteiben is elkötelezett. Ez néha azt jelenti, hogy a profit egy részét fel kell áldozni azért, hogy a vállalat hű maradhasson elveihez. Hosszú távon viszont csak a tisztességes működés lehet kifizetődő: így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.
„A Telenornál azt valljuk, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleinknek, partnereinknek és önmagunknak is tartozunk – mondta Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója. – Ez akkor is igaz, ha tisztában vagyunk vele, az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. Minden új munkatársnak elmondom, aki belép a Telenorhoz, hogy én ezt nagyon komolyan veszem. Akinek kérdése, nehézsége van, minden segítséget megkap, hogy elháríthassa az esetleges etikai kockázatokat. Ha azonban vétséget találunk, a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következménye van.”
A Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86%-a rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél (57%) tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73%) és a vállalati bejelentővonal (66%). Ugyanakkor a beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek. Bár a részletes átvilágítás a cégek mintegy kétharmadánál megtörténik (61%), azt még a vállalatok felénél sem (46%) tartják fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen valamiféle etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százaléknál (3,6%) fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai foglalkozást szerveznek.
A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedésekben. A kutatás eredményei alapján elmondható: minél nagyobb a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500-nál több munkatársat foglalkoztató cégek mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89%) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál (67%) az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.
[1] A Telenor és a Transparency International Magyarország megbízásából a Dun & Bradstreet a Figyelő Top200 kutatás részeként végzett nem reprezentatív felmérést a legsikeresebb magyar vállalatok körében a korrupció elleni megoldásokról.