Megdöbbenést keltett szakértők körében, hogy Orbán Viktor népszavazást ígért a Fudan Egyetem betelepítéséről. A miniszterelnök ugyanis jól tudja, hogy a legalább 500 000 millió forintba kerülő kínai intézmény kormányzati előkészítése nem állt le. Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt nyilatkozta a „Helyben” szerkesztőségének, hogy a kormányfő hiába ígért az ügyben referendumot, ha a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségekről nem lehet népszavazást kiírni. (A nyitó képhez: az elüldözött CEU helyett Fudan? – twitter)
– Látszik: a kínai Fudan Egyetem ügyében teljes a káosz, egyrészt a kormány már 2024-re kitűzte az egyetemváros megnyitásának dátumát, másrészt Orbán jövőre még népszavazást is akar a kínai egyetem létesítéséről – miközben a tervek már javában készülnek. Ön érti, hogy mit akar a kormány?
– Nemcsak én nem értem, de szerintem egyelőre a kormányfő sem. Össze-vissza beszélnek, egyelőre teljes a káosz. Mást mond Orbán, mást a szóvivő Gulyás Gergely, eközben a parlamentben szakmányban fogadnak el mindenféle szabályozókat, amelyek tempósan alakítják ki a kínai egyetem körvonalait.
– Pedig a jövő évi népszavazás elvileg arról szól majd, hogy kell-e nekünk 500 000 millió forintért kínai egyetem…
– Persze, teljes a zűrzavar, ne csodálkozzék, ha senki sem tudja, hogy Orbán mit akar!
– No, de a Fudan Egyetemről a magyar parlament már 2018-ban, az éjszaka leple alatt, majdnem titokban elfogadott egy törvényt, amely megbízza a kormányt a kínai egyetem betelepítéséről. Ez nem elég világos beszéd?
– Kétségtelen, született erről egy parlamenti határozat, amihez nem minden esetben ragaszkodnak. Emlékeztetnék rá, hogy Orbán Viktor 2014-ben kiment Putyinhoz Moszkvába, aztán hóna alatt a Paks–2 terveivel jött haza, tehát az atomerőmű bővítéséről a kormányfő saját szakállára, országgyűlési felhatalmazás nélkül döntött.
– Gondolja, hogy Putyin elnök kivételes meggyőzőképessége vette rá Orbánt az atomerőmű bővítésre?
– Ezt már sosem fogjuk megtudni, mindenesetre a Fudan Egyetem betelepítésére legalább született parlamenti felhatalmazás. Ez teljesen normális, ám az a szépséghiba a dologban, hogy az országnak fogalma sem volt a határozatról, de gyanítom, még a képviselőknek sem.
– Szóval elvileg három éve már tudható, hogy a kormány 500 000 millió forintért – ennyi a teljes magyar felsőoktatás költségvetése – kínai egyetemet akar, s erre a törvényhozás áldását adta?
– Természetesen a parlamenti határozat nem ennyire részletező, mindössze a tárgyalás kereteit fogalmazta meg a jogalkotó. Viszont: ha valaki következetesen figyeli a Fidesz által uralt parlamentet, akkor tudja, hogy az országgyűlés által felállított korlátokat a kormány nem szokta komolyan venni.
– Az mondja, hogy a kormány még saját parlamenti többségét, a Fidesz-frakciót sem veszi komolyan?
– Orbán ad-hoc jelleggel dönt, még a saját parlamenti többség, tehát a Fidesz-frakció jogait is nyugodt figyelmen kívül hagyhatja.
– Mondana példát?
– Persze. Tudni kell, hogy a miniszterelnök törvényben előírt kötelessége a beszámolás a magyar parlamentben az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve, az Európai Tanács üléseiről. Ezt azonban Orbán rendszeresen elmulasztja, tudomásom szerint egyszer sem fordult elő. A magyar képviselőknek tehát, még a fideszes honatyáknak sincs fogalmuk arról, hogy az unió legfőbb döntéshozó szerve milyen vitákat folytat. Legfeljebb az újságokból értesülhet a döntésről.
– Ez őket nem zavarja?
– Fogalmam sincs, Kövér Lászlót viszont zavarhatja, mert miután Orbán Viktor számtalanszor megsértette a rá vonatkozó törvényt, a házelnök javaslatot tett a jogszabály megváltoztatására. Vagyis Orbán ma már nem sért azzal törvényt, ha nem számol be a tanács döntéseiről.
– Szóval, ha Orbán nem tartja meg a törvényt, akkor inkább változtatnak a jogszabályon?
– Igen, lényegében ez történt.
– Viszont most Orbán Viktor is azt mondja, hogy népszavazás kell a Fudanról, Palkovics miniszter pedig olyan jogi helyzet megteremtését sietteti, ahonnan a beruházás már nem állítható le. Most akkor ki a főnök?
– Nem tudok olyan pontról, ahonnan a kínai egyetem építése már nem állítható le; végső soron egy már elkészült épület akár más funkciót is kaphat. A Fidesz-kormányzás alatt megtanulhattuk azt is, hogy menet közben, vagy visszamenőleg is képesek törvényt módosítani.
Lehet persze, hogy Palkovics miniszter olyan nemzetközi egyezmény elfogadását sürgeti, ami kizárja a népszavazás lehetőségét. Utána pedig lehetne sopánkodni, hogy mi szeretnénk ugyan népszavazást, de sajnos, nem lehet.
– Az jogi végzettség nélkül is tudható, hogy nemzetközi egyezményről nem lehet népszavazást tartani. Tehát Orbán úgy ígért népszavazást, hogy azt megtartani tulajdonképpen törvényellenes. Tehát a miniszterelnök csak hülyíti az embereket a népszavazással?
– A törvény úgy fogalmaz, hogy a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani
– Viszont, ha a kormány már megegyezett a Fudan Egyetem betelepítéséről, akkor miről akar a kormányfő népszavazást?
– A nemzetközi szerződés megkötéséhez kell az országgyűlés jóváhagyása is. Természetesen tudható, hogy a nemzetközi szerződést a kormány készíti elő, amire szokás szerint rábólint a parlament.
– Illetve már előre rá is bólintott, még ha a fideszes képviselők mindegyike nem emlékszik is rá?
– Szükség van egy részletező szerződésre is, s ha azt elfogadja a parlament, akkor valóban beáll a népszavazási tilalom. A mostani helyzetben talán ezt még nem állíthatjuk.
Azon is sok múlik, hogy a népszavazást kezdeményező milyen kérdést fogalmaz meg. A hírek szerint Karácsony Gergely szeretne országos népszavazást kezdeményezni. Meglátjuk, hogy elfogadják-e az általa megfogalmazott kérdést, átengedik-e a Nemzeti Választási Bizottságon, illetve vitás esetben a Kúrián. Ez ügyben is vannak keserű tapasztalatok.
Jelezni szeretném, hogy az általam 2015-ben kezdeményezett népszavazási kérdést, amely az Európai Unió Ügyészséghez való csatlakozást kezdeményezte, elutasították, viszont a hasonló logikára épülő kvóta-népszavazást, ami a kormány politikai szándékait támogatta, azt viszont elfogadták.
– Vagyis a kormány szava, a nép szava. De gondolja, hogy a magyar választók megszavazzák, hogy ugyanannyit, tehát 500 000 milliót óhajtanak a kínai egyetemre költeni, mint amennyit az összes magyarra fordítanak?
– Ez már a politikai kommunikáció, nem zárható ki, hogy a kínai egyetem előnyeiről a kormány igyekszik meggyőzni a szavazókat.
– Gondolja, hogy a drága kínai hitel, a kínai munkások megjelenése, illetve a politikai veszély ellenére sikerülhet?
– Nem tudom. Azt én nem érzem reális problémának, hogy kínai kémeket akarnának nálunk képezni, de az összes többi felvetést reális.
– A Kínai Kommunista Párt felügyeletét is veszélyesnek érzi?
– Nézze, ez nem oszt, nem szoroz. Kínában mindent a kommunista párt felügyel, ami személyes ízlésemnek természetesen abszolút nem felel meg. Hozzá kell azonban tennem, ha a Fudan Egyetemet ténylegesen uralná is a kínai kommunista ideológia, és ez veszélyt jelentene esetleg a budapesti egyetemvárosra is, akkor az intézmény nemzetközi megítélése korántsem lenne olyan kedvező, mint amilyen ma.
– Feltéve, ha a kormánynak lesz elég bátorsága egy esetleges népszavazáshoz, hisz’ az olimpia megrendezéséről sem merték kiírni a referendumot.
– Persze, előfordulhat, hogy az egész ügy elmosódik, ahogy az ugyancsak népszerűtlen belgrádi gyorsvasútról vagy a paksi beruházásról sem hallunk mostanában. Gondolom, ezeket a döntéseket az országgyűlési választás utánra akarják eltolni.
– Ha győz a Fidesz, akkor elindulnak a beruházások?
– Feltehető, ha győznek, azt mondják majd, hogy a választás volt a népszavazás! Függetlenül attól, hogy szerintem nagyon rossz ízlésre utal, ha egy magát a politikai jobboldalra helyező kormány a Kínai Kommunista Párt felügyelete alatt álló intézményt telepít Magyarországra. Ezért nyilván Orbán Viktornak kell vállalnia majd a felelősséget.
