A múlt fél évszázad alatt a matematika-tagozat a gyakorlóiskola sikerágazatának bizonyult. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a magyarországi matematikai diákolimpikonok többsége valamint számos kémia, fizika és informatika diákolimpikon tanult a Fazekasban.

Tavaly volt ötven éve annak, hogy a gimnázium a budapesti, VIII. kerületi Horváth Mihály téri épületbe költözött. Létrejött a 12 évfolyamos Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, amely az óvodával és a Pedagógiai Intézettel (neve és feladatköre még ma is gyakran változik) együtt ellátta a fővárosi pedagógusok szakmai– módszertani továbbképzését, megvalósítva ezzel egy Európában egyedülálló módszertani műhelyt. A kiválóan képzett, kiemelkedő módszertani kultúrával rendelkező pedagógusok és a tudásra nyitott fiatalok közös munkájának eredményeképpen az intézmény az iskolák rangsorának élére emelkedett, és ezt a pozícióját mind a mai napig tartja. Emellett – továbbképző, módszertani kultúrát gazdagító tevékenysége következtében – mind a fővárosban, mind az országban és egyre inkább az országhatárokon kívül is tekintélyt szerzett.

A matematika-tagozat 1962-ben nyílt meg. A matematika tanításának egészen új módszerein alapult, ezeket az MTA Matematikai Kutató Intézete égisze alatt Surányi János vezetésével működő módszertani csoport kísérletei alapján dolgozták ki. A módszer középpontjában az önálló gondolkodásra és felfedezésre nevelés, az ötletesség fejlesztése, a problémameglátás és -megoldás, valamint a multi-perspektivikus szemlélet kialakítása áll. A tagozatos oktatásnak kezdettől fogva célja volt a tehetséges diákok sajátos igényeihez igazodás. Ennek következményeként teljesen egyéni oktatási program alakult ki, ami a hagyományos tankönyvek helyett a tanárok által szerkesztett tanmeneten alapul. Az 1963–91 között ott tanított Kőváry Károly, a legendás tanár vezetésével egész matematika-tanítási iskola alakult ki; diákjai közül számtalan tanár és nagynevű, nemzetközileg ismert és elismert tudós, kutató, orvos, közgazdász került ki, közülük sokan akadémikusok lettek. Van köztük Liszt díjas karnagy, és olyan is, aki az indiai filozófia elismert szaktekintélye.

„Tanulóink sikerességét mutatja a csaknem 100 százalékos felvételi arány, amellyel diákjaink az ország, Európa, illetve a világ legjobb egyetemein helyezkednek el” – mondja Foki Tamás igazgatóhelyettes. – Szintén ezt tükrözik a kimagasló szaktárgyi versenyeredmények. Az évforduló alkalmából jubileumi rendezvényt tartottak az iskolában. Foki szerint különleges helyüket a világversenyeken még most sem veszélyeztetik az egyre jobban feljövő ázsiai tehetségek. ”Igaz, hogy például Kínában könnyű találni akár egymillió tehetséges gyereket is, de a mi tehetséggondozásban szerzett tapasztalataink továbbra is jó esélyt adnak a magyar diákoknak.”

A Fazekas dicsőségfala.

A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium nemzetközi diákolimpikonjai (összegzés)

a diákok 255 alkalommal jutottak be a magyar olimpiai csapatok egyikébe; ebből matematika:177; fizika: 49; informatika: 15; kémia: 6; biológia: 1; filozófia: 6; földrajz: 1.

Fazekas-érmek:

a tanulóink 222 érmet nyertek és 12 dicséretet kaptak, továbbá két különdíjat is kiérdemeltek. A 222 éremből 55 arany, 100 ezüst, 67 bronz.

Külön kiemelendő, hogy matematikából az eddigi 51 olimpián 48 alkalommal vettek részt tanulók a Fazekasból.

A magyar csapat 305 érméből a Fazekas növendékei 192 érmet szereztek meg, a 77 aranyból 43-at; a 145 ezüstből 47-et; a 83 bronzból 72-t.

Figyelemre méltó továbbá, hogy 1966-ban a nyolctagú magyar diákolimpiai csapat a Fazekas matematika-tagozatos osztályából került ki. Hárman kaptak aranyérmet: Lovász László, Pósa Lajos, Pelikán József. Lovász László már egyetemista korában kandidátus lett, 1999-ben Wolf-, 2007-ben Bolyai-, 2010-ben Kyoto-díjat kapott.

Lovász László és Pelikán József négyszer volt olimpián (tehát már első éves gimnazista korában is), mindketten egy-egy ezüst, és három-három bronzéremmel tértek haza. Terpai Tamás háromszor volt olimpikon, három aranyat szerzett, Rácz Béla szintén. Ő még az informatikai olimpiára is kijutott kétszer, ahol egy bronz- és egy ezüstérmet kapott.