E sorok írója nem tartozik a nagy világutazók közé, ám sikerült eljutnia Európa és Ázsia jó néhány országába. Így a Világörökségek enciklopédiájának helyszínei közül több tucat is ismerős, hiszen a turisztikai célpontok, valamint a kulturális és természeti világörökségnek számító látnivalók csaknem mind átfedik egymást.

Valamikor a kilencvenes évek elején jöttek divatba Magyarországon azok az albumszerű könyvek, amelyek építészeti csodákkal, természeti kincsekkel ismertették meg a kalandvágyó hazai utazókat. Az olykor szinte találomra kiválasztott vadregényes tájakat, világörökségi helyszíneket kínáló kötetek eddig autóval, vagy vonattal invitálták a turistákat egy-egy földrészre.

A földkerekség látnivalóinak legátfogóbb föltérképezésére most a Kossuth Kiadó vállalkozott. Az enciklopédia természetesen inkább lexikon, semmint lektűr – nem arra való, hogy egy ültőhelyünkben az elsőtől az utolsó oldalig „kiolvassuk”. Inkább úgy érdemes forgatni, mint a már megismert és a jövőben megismerendő helyszínek gyűjteményét.

Jövőre lesz negyven éve, hogy 1972-ben megszületett az az egyezmény, amelynek értelmében az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) célul tűzte ki a világ kulturális és természeti örökségének megóvását. Az egyedi és egyetemes értékeket képviselő helyszínek száma napjainkban immár az ezer felé közelít, s a listán kiemelten szerepelnek azok, amelyeket veszély fenyeget. A magyar kiadás alapjául szolgáló német enciklopédia szerzői, szerkesztői 151 ország 911 értékes emlékét gyűjtötték csokorba, ám a hazai változat előkészületei során ez a lista tovább bővült. 2010 nyarán az UNECO Világörökség Bizottsága 21 új helyszínt vett fel a világörökségi listára, amelyet dicséretes módon a Kossuth Kiadó kiadványa külön fejezetben mutat be.

A kötet részletes leírással és fotókkal mutatja be a helyszíneket, melyeket földrészek és országok szerint csoportosít. Az eligazodáshoz azonban földrajzi ismeretek is szükségesek, hiszen az országok az enciklopédiában nem ábécé-sorrendben, hanem északról dél felé haladva követik egymást. A képek között vagy mellett kultúratörténeti, geográfiai ismeretekkel gyarapodhatunk, illetve a függelékben található térképek alapján igazodhatunk el virtuális utazásunk közben.

Ám nem feltétlenül kell elhagynunk kis hazánk területét, ha világörökségi helyszínekre akarunk ellátogatni. Nálunk ebből összesen nyolc van, és közülük kettő (Aggtelek és a Fertő vidéke) szomszédjainkkal közös. A többi is nagy idegenforgalomnak örvend: Budapest nevezetességeit (Duna-parti látkép, Várnegyed, Andrássy út), a pannonhalmi főapátságot, Hollókőt, Tokajt, a Hortobágyot és Pécset is egyre többen keresik fel.

Nem tudom, van-e olyan utazási iroda, amelynek kínálata a világörökségekre összepontosít. Egyes európai országokban az ilyenek száma több tucatra rúg, az afrikai államokban viszont csupán néhányat találunk belőlük. Ugyancsak nagy a szóródás Dél-Amerikában: Peruban és Mexikóban akár hosszú heteket kell eltöltenünk ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a két ország gazdag örökségéről. Dominika, Nicaragua vagy Costa Rica viszont „csupán” néhány ilyen látnivalót kínál.

A nagy alakú, több mint ötszáz oldalas enciklopédiában az eligazodást a függelékben közölt mutató is segíti. Aki fogékony a számokra, érdekes statisztikát is talál: eszerint 704 kulturális és 180 természeti helyszínt közöl a gyűjtemény, 17 helyszín pedig egyszerre kulturális és természeti világörökség is. Megtudhatjuk, melyik évben vették föl a szervezet listájára a helyszínt, és csillag jelzi, ha az UNECO Világörökségi Bizottsága különösen veszélyeztetettnek ítélte.

A gazdagon illusztrált kötetben olyan varázslatos helyszínekre csodálkozhatunk rá, mint a Grand Canyon, a Galápagos-szigetek, Japán szentélyei, a kínai nagy fal, vagy Szamarkand mecsetei.
Ezernél is több, remek fotó, érdekes információk és megjegyezni érdemes adatok: a Világörökségek enciklopédiája olyan kézikönyv, aminek helyet kell találni a könyvespolcunkon.
Füzesiné Széll Szilvia szerkesztő, munkatársai és a fordítók alapos, jó munkát végeztek, maradandó kötetet alkottak, amelynek nyomását és kötését egyébként a szomszédos Szlovákiában végezték.

Világörökségek enciklopédiája – Természeti és kulturális kincseink az UNESCO védelmében
Kossuth Kiadó, 2011
528 oldal
ISBN: 9789630965958