A csővázas autókarosszéria első hazai előállítójaként a Főtaxi megújította a magyar autógyártást, bevezette a Drost-rendszert és a telefonos autórendelést, kocsimosó pályáját Amerikába exportálta, és már a II. világháború üzemanyag-hiányos időszakában saját kísérleteket folytatott a benzinpótló anyagok alkalmazhatóságáról.
A Főtaxi Zrt. jogelődje 1913. június 1-jén, Magyarországon elsőként, Európában hetedikként kezdte meg a motorhajtású bérautó-szolgáltatást Budapesten. Az első autótaxikat a Haltenberger Samu vezetésével működő vállalat még saját maga gyártotta, később a beszállított alvázakra terveztek favázas kocsiszekrényeket. Az 1930-as évek második felének forradalmi újítása volt, hogy az Autotaxi Budapesti Automobil Közlekedési Rt. magyar fejlesztésű, csővázas karosszéria sorozatgyártásába kezdett, amelyeket Ford és Mercedes-Benz alvázakra szereltek fel.
A gyárként, szervizként és taxi-társaságként is működött vállalatcsoport a századelőn saját központot épített a X. kerületi Kerepesi út 15. szám alatt. A több ezer négyzetméteres komplexum – amely az idén a „Budapest 100”programsorozat részeként bejárható és megtekinthető lesz – adott otthont világszabadalmaknak is. Ott volt a Drost Tivadar német mérnökről elnevezett készüléknek a központja, amely elsőként tette lehetővé, hogy a kezelőszemélyzet ellenőrizhesse és szabályozhassa a városi állomáshelyeken várakozó taxikocsik számát, és később ebben az épületben alkalmazták először 1941-től a rendeléseket fogadó lámpatáblás telefonközpontot, ami napi 13 ezer hívást tudott kezelni.
A Főtaxival egyidős, az idén 100 éves épületben alakította ki Haltenberger Samu a világ első félautomata kocsimosó-pályáját 1924-ben: a két párhuzamosan mozgó, változtatható sebességű kényszerpályán haladó autókat brigádok takarították. A hatékony munkamegosztásnak és a gépesítésnek köszönhetően az addig 40 perces mosási idő fél percre csökkent autóként, vagyis a mosópálya óránként 120 kocsi megtisztítását tette lehetővé. A magyar mérnökök fejlesztését az Egyesült Államokban működő, és már a századelőn 30 ezer autót megmozgató Yellow Cab Company megvásárolta és felhasználta.
A második világháború alatti nyers- és üzemanyag-hiány arra ösztönözte Haltenbergert és a Főtaxi elődjét, hogy újszerű megoldásokkal helyettesítsék a kieső készleteket: a budapesti taxikat 1941-ben elsőként szerelték fel gázüzemű meghajtást segítő generátorokkal. A propán-bután-gáz mellett akkoriban faszénnel is működtek autótaxik, a palackokat a kocsik hátuljára vagy tetejére, a generátort és szűrőt a motorháztető alá szerelték fel. A gépkocsik javításához szükséges acél, réz és alumínium előállítására a társaság már 80 évvel ezelőtt saját újra hasznosítási rendszert dolgozott ki.
A magyar taxizás megteremtéséért, a hazai autóipar és Budapest közlekedésének fejlesztéséért a Főtaxi kezdeményezésére 2013 nyarán emléktáblát állítanak Haltenberger Samu tiszteletére. Vállalatának jogutódja, a Főtaxi Zrt. ma mintegy 800 gépjárműből álló flottát üzemeltet, munkatársai szakmai felkészültségének és korrekt üzleti magatartásának köszönhetően Budapest talán legkedveltebb taxitársasága, amely a nappali forgalomban is 3–10 percen belüli kiállási idővel szolgálja utasai kényelmét, és a ferihegyi repülőtér együttműködő partnereként 2010 óta felel a repülőtéri személyszállításért.
A 100 éves Főtaxi telefonszáma 1941 óta (a hetedik számjeggyel kiegészülve) változatlan: 222-2-222.