Példás igyekezettel és következetességgel istápolja a Magyar Turizmus Zrt. két évtized óta „a virágos Magyarországért” vetélkedőt, a legsikeresebb környezetszépítő versenyt, sőt, mozgalmat, amit nem csupán erkölcsi, hanem anyagi támogatásban is részesít – hangzott el ma ismét újságírók előtt, amikor 20. alkalommal hirdette meg a versenyt dr. Bocsi Andrea, „a virágos Magyarországért” nemzeti koordinátora, Kunczené Fellegi Katalin, a verseny fővédnöke, Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója, Prutkay János, „a virágos Magyarországért” szervező bizottságának elnöke.
Jó, ha mindenki tudja: az országos megmérettetésen túl helyi, városi, megyei, régiós versenyeket is rendeznek, amelyek évente hazánk lakosságának ötödét ösztönzi cselekvésre abban a reményben (és céllal), hogy faluja, kerülete, városa, netán tágabb pátriája hirdettessék ki a legrendezettebb, legkulturáltabb, legvirágosabb, legtisztább helységnek, környezetnek.
Ide kívánkozik, hogy bár „a virágos” szervezői, támogatói és a lakosság is mindent megtesznek a sikerért, van olyan terület, amelyet évtizedek óta képtelenség tisztába tenni. Ez a vasút.
A sok-sok ígéret ellenére is elképesztően rossz, helyenként visszataszító kép fogadja az utasokat, az országba belépőket, a fővárosba tartókat a vasútvonalak mellett és a pályaudvarok előtérségében, a „rendező” vágányok mentén és útközben is: rengeteg a szemét és a hulladék, embermagasságú a gyom, omladozik a számtalan elhagyott üzemi építmény, vasúti megálló – írta majd másfél évvel ezelőtt az Infovilág.
A krónikás kénytelen volt megállapítani, hogy „…az utas legföljebb nosztalgiázik; lelki szemei előtt megjelennek az egykor volt muskátlis, frissen söpört, festett-meszelt vasútállomások meg bakterházak, a vasútvonalak gondosan karbantartott környéke. Igaz, évtizedekkel ezelőtt nem volt környezetvédelmi oktatás, viszont tudta gyermek és felnőtt egyaránt, nem szabad szemetelni, hulladékot más területére csempészni, és bizonnyal a vasutasok is takarosabbak voltak, magukénak érezték a munkahelyüket, kötelességükön túl is megtettek egyet s mást azért, hogy vonzóbb legyen a környezetük, ahol életük jó részét eltöltik…”
Vissza a városokhoz, falvakhoz! Ma is lényegében ugyanazokkal a feltételekkel pályázhatnak, mint eddig. Az idei kiemelt témák a helyi természeti értékek, tájérték, mindenekelőtt a növény- és állatvilág megőrzése. Ma megnyílt „a virágos Magyarország” portálja, az itthon.hu lapcsalád legifjabb tagja, amelyből bármelyik település értesülhet a versenyfelhívásról, és jelentkezhet (május 15-ig) a megmérettetésre, gyönyörködhet az eddigi nyertesek alkotásaiban, ötleteket kaphat szépítő szorgalmához, megtudhatja, mely falvak és városok nyertek arany, ezüst vagy éppen európai díjat az Entente Florale Europe, az az európai virágos városok és falvak versenyében.
Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója emlékeztette a sajtóesemény részvevőit arra, hogy a versenyt az idegenforgalmi szervezet kezdeményezte, mivel a kulturált vendégfogadás és a vendégbarát szemlélet elengedhetetlen tartozéka az ápolt környezet, a települések rendezett utcaképe, átgondolt fejlesztése. Kunczéné Fellegi Katalin, a verseny fővédnöke hangoztatta: a mozgalom összeköt bennünket, magyarokat Európa működőbb felével. A múlt két évtized alatt mintegy ötven magyar település vett részt az európai versenyben: 7 arany-, 19 ezüst-, 10–10 bronz- és európai érmet nyert.
És ezzel el is jutottunk Európába: az idén a város kategóriában Hévíz, Csopak pedig a falvakéban képviseli hazánkat az Entente Florale Europe versenyben. Mindkét település polgármestere lelkesen beszélt arról, hogy mit tettek a helyiek a magyarországi elsőségért, és mit szándékoznak addig, mire ellátogat hozzájuk a nemzetközi bíráló bizottság.
Papp Gábor, Hévíz polgármestere elmondta, hogy már a tavalyi eredményhirdetéskor megkezdték a felkészülést az európai versenyre. Budapest után ez a leglátogatottabb hazai város, ország-világ ismeri egyedülálló természeti kincsét, gyógyvizét, csaknem minden beruházás a gyógytó védelmét (is) szolgálja. Rövidesen megindul a város saját buszközlekedése; az Infovilág munkatársának érdeklődésére a polgármester megerősítette: környezetkímélő járműveken utazhatnak majd a helyiek és vendégeik. Kitelepítik a tó közeléből a buszpályaudvart, megkezdődik az egregyi városrész fejlesztése. További részletek itt, tessék kattintani!
Csopak különleges szépségét a nádasokkal övezett két öböl, a gyerekbarát strand, a dombokra felfutó szőlősorok, a köztük megbúvó régi pincék és az északról határoló Csákány és Öreg-hegy adja – hangoztatta Ambrus Tibor polgármester. A kétezer lelket számláló település a Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye. Mediterrán klímájának köszönhetően a kertekben, közterületeken virágzik a levendula, a rozmaring, többször beérik a füge; mandulafa és a szőlő jellemzi a község hangulatát, arculatát.
Az önkormányzat a borászokkal a szőlő- és borkultúra, valamint a csopaki bor jó hírnevének és minőségének védelme végett létrehozta a Csopaki Kódexet.
Mandulafa-csemeték, levendula-palánták ezreit ültették a csopakiak, madárodúk százait helyezték el, a nyírt és csonkolt fák helyett virágzó fasorokat (madárberkenye, galagonya) ültettek, a parkokban új játszóterek létesültek, mihelyt az időjárás engedi, fát, cserjék, százait, levendulatövek ezreit ültetik el, a hasznos rovarok védelmére rovar-hoteleket építenek, továbbá… Ide tessék kattintani a folytatásért!