Washington nem segít Orbánnak a CEU elleni harcában

A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása beszámol az Egyesült Államok és Magyarország közötti tegnapi – nem üzenet-, hanem – mondjuk így, nyilatkozatváltásról.

Vagyis arról, hogy a washingtoni külügyminisztérium nyilatkozatban szólította fel a magyar kormányt az amerikai megítélés szerint a Közép-európai Egyetemmel, a CEU-val szemben diszkriminatív magyar felsőoktatási törvénymódosítás alkalmazásának felfüggesztésére, a magyar külügyi tárca pedig szintén nyilatkozatban tagadta, hogy a szóban forgó jogszabály diszkriminatív jellegű lenne, és azt állította, hogy Magyarországon senki nem fenyegeti az akadémiai világ szabadságát.

A Politico beszámolója arra helyezi a hangsúlyt, hogy a magyar fél arra panaszkodik, nem kap támogatást az Egyesült Államoktól a CEU jövőjéről való megállapodáshoz. Kitér arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került a törvény miatt, és hogy a CEU nem működhetne tovább Budapesten az új szabályok alapján.

Idézi a Politico az amerikai külügyi nyilatkozatot, amelynek értelmében Budapestnek közvetlenül a Soros György által alapított egyetemmel kell megállapodásra jutnia, az Egyesült Államok szövetségi kormányának nincs sem felhatalmazása, sem arra irányuló szándéka, hogy tárgyalásba bocsátkozzék egyetemek magyarországi működéséről.

Ugyanerről a témáról a The New York Times és a The Washington Post az AP, illetve a Reuters hírügynökség tudósítását ismerteti. Az AP anyaga megszólaltatja Colleen Sharkeyt, a CEU szóvivőjét, aki azon reményének ad hangot, hogy a magyar kormány odafigyel az amerikai külügyi nyilatkozatra. Az AP felhívja a figyelmet arra is, hogy azt Heather Nauert, a State Department egy hónappal ezelőtt kinevezett szóvivője jegyzi. Ez azért fontos – jegyzi meg az amerikai hírügynökség -, mert korábban magyar tisztségviselők azzal az érveléssel utasítottak vissza a CEU-val kapcsolatos amerikai megnyilatkozásokat, hogy azok olyan amerikai diplomatáktól származtak, akik még Donald Trump elnöki beiktatása előtt kerültek pozíciójukba.

Az AP megjegyzi azt is, hogy a Közép-európai Egyetem ügye része a magyar kormány Soros György elleni átfogó kampányának. A hírügynökség szerint Soros gondolatai a nyílt társadalommal kapcsolatban ellentétben állnak Orbán radikális migrációellenességével, illetve azon terveivel, hogy Magyarországot illiberális állammá tegye.

A Reuters beszámolója szintén utal arra, hogy Orbán Viktor az elmúlt hét évben felszámolta hatalmának fékeit, azzal, hogy ellenőrzése alá vonta a közmédiát, megnyirbálta az Alkotmánybíróság jogkörét, és saját hűséges híveit ültette közintézmények vezető pozícióiba.

Néhány további érdekes írásról nagyon röviden.

A londoni The Guardian közli Hans-Werner Sinn professzornak, a müncheni egyetem tudós közgazdászának, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnökének az írását arról, miként egyesítheti Európát Emmanuel Macron, az új francia köztársasági elnök. A professzor úgy véli, hogy ezt – most, hogy a britek távozni készülnek az unióból – az európai haderő kialakításának szorgalmazásával kezdhetné.

A The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető napilapja Donald Trump gazdaságpolitikájának – amit nem túl találékony módon Trumponomicsnak nevez – az ellentmondásairól közöl cikket James Freeman tollából. Az Amerikában dúló költségvetési hitvitában – miszerint elérhetné-e az Egyesült Államok az évi három százalékos növekedést is, vagy kénytelen megmaradni az Obama-korszak két százalékos szintjén – a Wall Street Journal szerzője az előbbi nézetet vallja, de megjegyzi: Trump bevándorláskorlátozási politikája jelentősen megnehezíti e cél elérését.

A Newsweek hírmagazin összeállítást közöl arról, hogy az oroszok állítólag célzottan a demokrata párti szavazókhoz juttattak el hamis híreket. A washingtoni kongresszus vizsgálatai most arra összpontosítanak, honnan tudhatták az oroszok, hogy dezinformációs kampányukkal mely választói rétegeket és konkrétan mely választókat kell megcélozniuk. A Newsweek egyúttal utal arra, hogy a Time magazin szintén oknyomozó riportban foglalkozott a kérdéssel, és annak megállapításai szerint Donald Trump kampánycsapatával kapcsolatban álló két szervezet lehetett az oroszok segítségére. A Cambridge Analytica adatbázis-kezelő cégről és a Breitbart News című szélsőjobboldali hírportálról van szó. 

Ausztria török nyomásra kiszorulhat a NATO partneri együttműködési programjaiból – írja a hamburgi Die Welt, NATO-forrásokra hivatkozva. A beszámoló szerint Ankara vétója miatt az osztrák haderő egységei nem gyakorlatozhatnak NATO-tagországok csapataival, és Ausztriát határozatlan időre kizárják az észak-atlanti szervezet partnerségi politikáját összefogó úgynevezett Partnerségi Együttműködési Menüből. A török vezetés azért szorítja ki Ausztriát, mert Bécs a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgeti, és osztrák politikusok bírálják Recep Tayyip Erdogan államfő tevékenységét.