Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, az Európai Parlament (EP) rendkívüli, egynapos plenáris ülésének az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitáján kedden. (A nyitó képen Zelenszkij, aki virtuálisan vett részt az EP-ülésen; a kép forrása: www.stern.de)
MTI, 17:43
Az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjék a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól — közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság. Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát.
Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amik a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn. Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.
Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan megtartása végett hozott intézkedéseiről.
MTI, 16:16
Von der Leyen: két értékrend csap össze, a demokrácia és az autokrácia
Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték- és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma — jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén.
Az elnök elmondta: az Európai Uniónak és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét. „Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” — húzta alá beszédében von der Leyen, aki tagállamoknak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.
Véleménye szerint az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára, azonban — tette hozzá — a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak. „Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni” — hangsúlyozta. Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést — 500 millió eurót — arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak. További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.
Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában „geopolitikai terrorizmusnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a „brutális megszállásra” az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni. Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek. „Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán” — hangsúlyozta. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette: „a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget”. Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.
Roberta Metsola EP-elnök köszöntőjében kijelentette: az Európai Parlament elismeri és támogatja Ukrajna európai perspektíváját. Az EP üdvözli Ukrajna jelentkezését az uniós tagjelölti státuszra, és dolgozni fog e cél megvalósítása érdekében. „Együtt kell szembenéznünk a jövővel” – fogalmazott. Közölte: az EP el kívánja érni, hogy megtiltsa a Kreml képviselőinek, hogy belépjenek az EP épületeibe, ugyanis – mint fogalmazott – „agresszoroknak és a háborús uszítóknak nincs helyük a demokrácia házában
helyben.hu, 15:48
Putyin miatt blokád fojtogatja Oroszországot
Egyre-másra jelentik be világcégek és sportszervezetek, hogy kizárják-felfüggesztik Oroszországot. Miközben Putyin óriási ostromra készül Kijev ellen, már kilenc ország támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba, közte váratlanul Magyarország is.
Vlagyimir Putyin 19-re készül lapot húzni, hatalmas, több, mint 60 kilométer hosszú hadoszloppal közelít az ukrán fővároshoz. Ez nem jelenthet mást, mint Kijev elfoglalásának kísérletét, ami pedig – a külső övezeteivel együtt 3,5 milliós lakosságú város esetében – házról házra történő ostrom lenne. Mégpedig rengeteg áldozattal, köztük rengeteg civilével.
(Csak összehasonlításképpen: a Szovjetunió a több mint tízéves afganisztáni háborúban átlagosan 80 ezer fős sereggel harcolt, maximális létszáma, 1985-ben, 120 ezer volt. Teljes veszteségük 26 ezer embernél is több volt, emellett 30 ezren sebesültek meg. Az Ukrajna lerohanására küldött haderő létszáma már meghaladja a 120 ezret, bár ennek eddig nagyjából felét vetették be.)
A világ összezár Ukrajna mellett, egyre terjed a szankciók sora. Ma a világ legnagyobb tengeri szállítmányozó cége (két kisebb után), a dán Maersk jelentette be, hogy semmiféle kereskedelmi megbízást nem vállal Oroszországgal. A már büntetésben lévő Sberbankot most a britek vették szankciós listára.
Három amerikai filmóriás, a Sony, a Warner Bros. és a Disney hirdetett bojkottot alkotásaik vetítésére Oroszországban. A Facebook után a YouTube azonnal letiltotta a vezető orosz propagandamédium, az RT és a Szputnyik elérhetőségét. A decentralizáltan szerveződő hekkercsoport, az Anonymous pedig arra hívta fel a világ hekkereit, hogy indítsanak teljes túlterheléses támadást orosz hivatalos internetes oldalak megbénítására, illetve háborúellenes üzenetek elhelyezésére.
Sportszervezetek is büntetőintézkedéseket vetettek ki Oroszországra. Előbb a FIFA és az UEFA zárta ki őket a soron következő futball vb-ről és az európai kupasorozatokból. Majd a nemzetközi röplabdaszövetség és a korcsolyázók szövetsége is kidobta az oroszokat és Beloruszt versenyeikből.
Vasárnap Volodimir Zelenszkij országa azonnali felvételét kérte az Európai Unióba. Nyolc ország (zömmel térségi államok, köztük a három baltikumi) azonnal támogatta ezt.
Kedden váratlanul a magyar kormány is a kezdeményezés mellé állt. Ez meglepő annak tükrében, hogy előző nap – egyedüliként – a magyar kormány megtiltotta az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok áthaladását területünkön, ami széles körű nemzetközi megütközést keltett.
MTI, 14:06
Ukrajna az európai utat választja
„Meggyőződésem, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához. Az ukrán elnök felszólalásában hangsúlyozta, Ukrajna azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik. Ukrajna tagságával az Európai Unió erősebbé válik. Az Európai Unió azonban Ukrajna nélkül magányos és szegényebb lesz – tette hozzá Zelenszkij.
Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának. „Meg vagyok győződve arról, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” — fogalmazott. Hangsúlyozta, Kijev azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik, belépésével az Európai Unió erősebbé válik, nélküle viszont magányos és szegényebb lesz — tette hozzá.
Zelenszkij hangoztatta: az EU tagállamai egységének és szolidaritásának Ukrajnával magas ára van, több ezer ember életébe kerül. Az ukránok a hazájukat, a szabadságukat védik, a túlélésért küzdenek. Emberek halála a szabadság ára – hangoztatta, majd kijelentette: senki sem fogja megtörni Ukrajnát, mely azt szeretné, hogy gyermekeinek jobb jövője legyen. „Megmutattuk, hogy legalább olyanok vagyunk, mint Európa. Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem fognak bennünket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, ami által az élet győzedelmeskedhet a halál felett” – tette hozzá az ukrán elnök.
Ruszlan Stefancsuk, a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke bejelentkezésében azt mondta, Ukrajna önvédelmével a civilizált világ határait védi. Ha Ukrajna elesik, nem lehet tudni, hogy hol fog megállni az orosz agresszió — mondta. „Nem lehet Európában békében élni, ha nincs béke Ukrajnában” — fogalmazott. Stefancsuk arra kérte az EP-képviselőket, emeljék Ukrajnát az EU stratégiai partnerévé, illetve támogassák, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává válhasson. Ukrajna bizonyítja, hogy európai elkötelezettségű, hogy demokratikusan működő országot szeretne, és saját maga szeretne dönteni sora felett — tette hozzá.
MTI, 14:40
Scholz: „nagyon-nagyon drámai” időszak kezdődhet Ukrajnában
Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a „szó szerint a túlélésért küzdő” Ukrajnára vár – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt „nagyon-nagyon drámai” helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország.
A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai vérontás azonnali leállítására és a csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező „nyomasztó képek” a „sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még”.
Kifejtette: Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már korábban megjelent írásaiban „minden benne van, ami most történik”. Ezért „nagyon fenyegetett” helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia — mondta Olaf Scholz, kiemelve, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések.
MTI, 13:26
A NATO nem küld harci repülőgépeket Ukrajnába
A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtótájékoztatójukon a közép-lengyelországi Lask városa mellett működő légibázison.
A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását és lengyelországi repülőterek igénybevételét tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni. „Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki. Stoltenberg nyilatkozatát Duda megerősítette, hozzátéve: harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.
A lengyel sajtó kedden ukrán forrásokat idézett, amik szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, Lengyelország pedig a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását.
Duda elmondta: a tárgyalásokon az ukrajnai háborún kívül a NATO keleti szárnyának megerősítéséről is egyeztettek. Bejelentette: az európai biztonság, és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről az észak-atlanti szövetség júniusi madridi csúcstalálkozóján döntenek.
Stoltenberg kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „a brutális és teljesen indokolatlan ukrajnai invázióval lerombolta az európai békét”. Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország cselekedetét, amit Fehéroroszország tesz lehetővé. Szorgalmazta az orosz erők azonnali visszavonását Ukrajnából, valamint azt, hogy Oroszország „jóakaratának bizonyítékaként térjen a diplomácia útjára”. A főtitkár megerősítette, hogy a NATO kiáll az észak-atlanti szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. „Védeni fogjuk a NATO-tagországok területének minden centiméterét” – húzta alá.
MTI, 11:49
Francia miniszter: előidézzük az orosz gazdaság összeomlását
Az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók célja az, hogy összeomoljék az orosz gazdaság – jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter. „A gazdasági és pénzügyi erőviszonyok teljesen az Európai Unió oldalára dőlnek el; az EU most fedezi fel, hogy mekkora gazdasági hatalom” – hangsúlyozta a tárcavezető a France Info hírrádióban. Az orosz vagyonok befagyasztása a miniszter szerint csaknem 1000 milliárd dolláros összeget jelent.
„Teljes gazdasági és pénzügyi háborút indítunk Oroszország ellen” – mondta, jelezve azt is, hogy a nyugatiak készek újabb szankciók bevezetésére is. „Sürgős, hogy megemeljük az (Ukrajna ellen indított) háború költségeit Vlagyimir Putyin (orosz elnök) számára – tudatta még hétfő este a francia elnöki hivatal, ami úgy ítélte meg, hogy az eddigi szankciók „nagyobb fájdalmat okoztak Vlagyimir Putyinnak (az orosz elnöknek), mint azt ő előre gondolta”.
Le Maire miniszter elismerte, hogy az orosz nép is megérzi majd a szankciók hatásait „a vezetője miatt”.
MTI, 11:47
Magyarország támogatja Ukrajna EU-csatlakozását
Magyarország támogatja azt a kezdeményezést, amit nyolc európai uniós tagállam indított Ukrajna európai integrációjának előmozdításáért – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden Facebook-oldalán. Szijjártó kifejtette: a három balti ország, továbbá Lengyel-, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnöke azt kezdeményezte, hogy Ukrajna minél előbb kapjon tagjelölti státuszt az EU-tól, és mielőbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozásáról.
A magyarok nem akarnak háborút, ezért Magyarország minden olyan segítséget megad Ukrajnának, amely előmozdítja a békét; Magyarország ezért támogatja ezt a kezdeményezést, és sürgeti a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre az indítványt. Szijjártó hozzátette: a támogatásról kedden értesítette a lengyel és a litván külügyminisztert.
Magyarország szolidáris Ukrajnával, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, befogadja és ellátja az Ukrajnából érkező, a háború elől menekülőket, továbbá szorgalmazza az ukránok és az oroszok között hétfőn kezdődött tárgyalásokat.
MTI, 10:35
Putyin barbár módszerekkel reagálhat a szankciókra Ukrajnában
Az orosz elnök az eddigieknél is barbárabb módszerekhez folyamodhat az Ukrajna elleni háborúban, válaszul az orosz támadás miatt Moszkva ellen érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciókra – mondta kedden Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes. Az ukrajnai hadjárat kezd „sokkal veszélyesebb szerencsétlenséggé” alakulni Putyin számára, mint ahogy azt az orosz államfő valaha is gondolta volna.
Nagy-Britannia a szövetségeseivel együtt mindent megtesz az orosz háborús gépezet gyengítésére, de Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni. Raab: Oroszország akkor sem számíthat arra, hogy a háború véget ér, ha sikerül elfoglalnia Kijevet, mivel ebben az esetben az ukránok gerillahadviselésre rendezkednének be.