+Budapest főépítésze egy Facebook bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkire szükség van ahhoz, hogy a a fák és bokrok túléljék ezt a hónapot, mert akkora a szárazság, amekkorával az ország még nem nézett szembe.

2023-ban az akkumulátorgyárak által generált parlamenti vitán a miniszterelnök azt mondta, hogy “Magyarországról több víz távozik, mint ami bejön”, írta Bardóczi Sándor, hozzátéve, hogy ez egyébként igaz, de nincs feleslegünk. Bardóczi vitatja a miniszterelnök kijelentését, miszerint: “Ha akarjuk, és szükség van rá, bárhova el tudjuk vinni a vizet csatornán keresztül, ahol szükség van.”

A főépítész állítja, hogy nem ez történik, mert a mai napig és több mint egy évszázadon keresztül a vízügyi doktrina a vízelvezetés, a lecsapolás, a csatornázás volt, a mezőgazdasági doktrina pedig a belvizek elleni küzdelem és ez a mai napig nem változott.

Nos Magyarország vízhiányban szenved. 2022 és 2024 után úgy tűnik ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs. Országos aszály van, Budapesten az összes tövig nyírt gyep kiszáradt már. A csapadékos májusban mindenki azért ostromolta a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatokat, hogy mikor lesz már lenyírva a gyep. Most pedig éppen azért ostromolják őket, hogy miért nyírták le.

Hasonló ez a gazdák korábbi viselkedésmintáihoz, amikor évekkel ezelőtt az agrár közigazgatást azért ostromolták februárban, hogy miért nem vezetik el a belvizet. Hogy aztán nyáron azért ostromolják, hogy hol az eső, miért nincs víz az öntözőcsatornákban.

A belvíz mély fekvésű területeken (egykori lápréteken) gyűlik össze. Ha ezek ma is láprétek lennének, lenne nyáron eső. Tudna honnan felhő képződni. Most meg nincs, de most már belvíz sincs. Porzik a határ februárban a szétszántott földeken. Változtatni, változni kéne, írja a főépítész, mert ez így nem mehet tovább. És a technológiai megoldás kevés lesz. Ökológiai fordulat nélkül nem fog menni. A feladatok: ökológiai kiegyenlítő felületek, mulcsolás, szárazságtűrő társulások, erdőrekonstrukciók, vízmegtartás, a földalapú támogatás áthangolása a vízmegtartó gazdálkodásra. Ki fogja elvégezni és mikor?

A legfrissebb agrometeorológiai térképek azt mondják, hogy az ország területének 80%-án jelenleg nagyfokú aszály van. Dél-Pesten, azaz Pesterzsébeten és Soroksáron, valamint Csepelen a legrosszabb a helyzet, ott már súlyos az aszály. A gyepszintet tápláló felső talajrétegben a víztartalom mindössze 10-20%. A fákat tápláló 50-200 cm-es rétegben még van 50% víztartalom. Még!

Aki civilként tenni akar a fiatal fővárosi fákért, azoknak hirdettük meg önkéntes vízadást. A beeco applikáción keresztül lehet hozzá csatlakozni. Mindenkire szükség van, hogy a zöldfelületeink túléljék ezt a hónapot. Komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe. A klímaválság éppen szintet lép…