Szégyenpadon

(Hardy Mihály / Klubrádió) Ilyen esetekben ki kell állni, és tűrni kell a jogos kritikát, már ha van vér az illető pucájában. Persze ha nincs, akkor lehet hivatkozni a járványügyi teendőkre, csak éppen ezekből – ha hinni lehet a nyunyókás anyókának – egyre kevesebb lesz.

Szégyenpad. Így hívták a középkorban azt a fából vagy kőből készített alkalmatosságot, amire a nyilvános megszégyenítésre ítélt bűnösöket állították vagy ültették. Mindez a büntetések egyik legenyhébb formája volt, hiszen akkoriban még javában dívott a lenyakazás, kerékbe törés és a felnégyelés is. A szégyenpad afféle első figyelmeztetés volt a vétkesnek, hogy eddig és ne tovább!

Félreértés ne essék: a mai európai parlamenti vitában nem Magyarország, nem is a magyar emberek, hanem Orbán Viktor és a kormánya ült azon a képzeletbeli szégyenpadon – sokadszor. Ezt a vitában felszólalók is világossá tették. Ahogy az sem maradt észrevétlen, hogy Orbán Viktor, megint csak sokadszor, magasról tett a diplomáciai protokollra, az Európai Parlament hagyományaira, hogy ilyen fajsúlyos ügyekben csakis kormány- és államfők képviselhetnek egy tagországot. Ide nem lehet n.-ik helyettest, viceházmestert küldeni. Ilyen esetekben ki kell állni, és tűrni kell a jogos kritikát, már ha van vér az illető pucájában. Persze ha nincs, akkor lehet hivatkozni a járványügyi teendőkre, csak éppen ezekből – ha hinni lehet a nyunyókás anyókának – egyre kevesebb lesz.

A mai vitában az is világossá vált, hogy nem lehet többé azzal a maszlaggal etetni a közvéleményt, ami a hazai lakájmédiában elmegy. Nevezetesen, hogy a magyar ügyekben félretájékoztatták az Európai Parlament képviselőit, meg hogy a tagországok nem is tudják, hogy mi zajlik Magyarországon, vagy félreértik. Jourová biztos asszony egyértelművé tette, hogy naponta, tessék megjegyezni: naponta kap jelentéseket a magyar vircsaftról. A jogállam szisztematikus felszámolásáról, a lakosság elleni rendőri megfélemlítő akciókról Szerencsen és Gyulán, az önkormányzatok elleni viselt háborúról. És abban se legyen kétsége senkinek, hogy a tagállamok budapesti nagykövetségei végzik a dolgukat. Az előző esti magyar hírek másnap reggel ott vannak minden egyes tagállam külügyminiszterének az asztalán. Ők meg, ugye, a reggeli kávé mellett a nagyköveti jelentések elolvasásával kezdik a napjukat.

Abban is biztosak lehetünk, hogy az a bizonyos brüsszeli vagy strasbourgi pohár előbb-utóbb túlcsordul és utána konkrét, pénzben, vagyis elapadó euró-milliárdokban mérhető következményei lesznek az orbáni ámokfutásnak. Csak azt nem tudom, hogy most államtitkot árultam el, vagy rémhírt terjesztettem…