Wiedemann Tamás / szabadeuropa.hu) A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. (Az ítélet nem jogerős, a vesztes még fellebbezhet.) A ma még gyakorlatilag nem nyilvános adatokból derül(ne) ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros és Szijj érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését.
A bíróság szerint nyilvános adatok az állam nevében eljáró NKI és a Themis magántőkealap között létrejött koncessziós szerződés mellékletei is. A szerződés elérhető az interneten, viszont a megállapodás mellékletei nem. Közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKI-hoz, amely januárban felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a kért dokumentumokba.
Ehhez kapcsolódóan: Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam
A portán le kellett adni a mobiltelefont és a laptopot, és csak ezt követően mutatták meg a dokumentumokat, pontosabban egy részüket. Az iratbetekintés közben nem mutatták meg azokat a mellékleteket, amik konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.
Az elzárt dokumentumokról jegyzőkönyvet vetettünk fel, majd februárban bírósághoz fordultunk. A tárgyaláson derült ki, hogy üzleti titokra hivatkozva nem mutatták meg nekünk a kért dokumentumokat.
Ez volt az első perünk, ahol az NKI élt januártól alkalmazható azzal a lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok „tulajdonosát” is a védelembe. A közbeszerzési eljárásban ugyanis a nyertes ajánlattevő, vagyis a Themis magántőkealap kérelme alapján kezelte az NKI üzleti titokként a kért adatokat.
A magántőke-alapok képviselője is nyilatkozott, emellett több szakértői véleményt is becsatoltak a perbe, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy mellékletet ki kell adniuk.
Ebből derül ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.
Az uniós közbeszerzési értesítőben 2021 júniusában jelent meg a pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.
A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amit a nyertes konzorcium kezelni fog.
A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szijj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.
A Transparency International Magyarország (TI) szakértője azt mondta a Szabad Európának, hogy a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnnék a verseny a vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni. Emiatt kellett a kormánynak megindokolnia az öt év feletti időtartamra szóló projekteket, de még ezért is perre kellett menni, a Transparency Iinternational végül tavaly decemberben kapta meg ezeket a háttérszámításokat.
