Ahány ország, annyiféle a kabaré jelentése, más hangulata van a magyarnak, mint a franciának, más az amerikainak és a németnek, vagy a stand up comedynek. Ez utóbbiról megjegyzendő: olyan komikus előadás, amiben az előadó közvetlenül a színpadról szól a közönséghez. Az előadót komikusnak, komikusnak vagy stand-upnak nevezik. A stand-up comedy egysoros poénokból, történetekből, megfigyelésekből vagy tréfából áll, amely tartalmazhat kellékeket, zenét, bűvészmutatványokat még hasbeszélést is…

Már nemegyszer tettek kísérletet Budapesten arra, hogy a rendszerváltozás után feltámasszák kabarét, de nem sikerült. Most a pesti Ferenciek terén álló Matild-palotában újra megpróbálják, 21. századi stílusban, némi amerikai beütéssel. Az is igaz, hogy ez alkalommal nem poénokat hallhatunk elsősorban, hanem látványos revüt láthatunk.

A magyar kabaréirodalom igazi alkotásokat – tréfákat, bohózatokat, sanzonokat, kuplékat – hozott létre. Több nemzedék írói, zeneszerzői, színészei jegyezték el magukat a műfajjal. A kabaré nemcsak az ő számukra lett a magasabb rendű fejlődés iskolája, hanem a közönség is megszokta, hogy itt találkozik először azokkal az újszerű próbálkozásokkal, amiknek végső kiteljesülését a nagyobb színpadoktól várhatta” – foglalta össze értékét Nagy Endre (1877–1938) újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató, „a magyar kabaré atyja”.

„A kabaré, a történelmi események közepette, a közönség gyakori cserélődése ellenére, a színházi élet elidegeníthetetlen, szerves részévé vált Pesten és vidéken. Bebizonyosodott, hogy a magyar nyelv kiválóan alkalmas művelésére. A magyar kabaréirodalom jelentős alkotásokat – tréfákat, bohózatokat, sanzonokat, kuplékat – hozott létre. Nemzedékek írói, zeneszerzői, színészei jegyezték el magukat a műfajjal. A közönség is megszokta, hogy itt találkozik először azokkal az újszerű próbálkozásokkal, amelyeknek végső kiteljesülését a nagyobb színpadoktól várhatta” – írta Nagy Endre. Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő darabjai, tréfái, költeményei kaptak teret a kis belvárosi színpadokon.

A budapesti Vidám Színpadon évtizedekig Kossuth-díjas színészek adtak elő tréfákat, kuplék, sanzonok, slágerek csendültek fel – az volt a műfaj népszerűségének másik csúcsidőszaka. Egy-egy merészebb (persze, előre egyeztetve, mert ezt elvárta a pártállami illetékes) poén miatt ezrek várakoztak jegyekre, és nézték el a tinglitangli bohózatokat, helyzetkomikumokat is. (Igaz, akkor a televízióban még nem léteztek showműsorok, humoros kabarészámok is ritkán.)

A gyönyörű Matild-palota újonnan felújított kávézójában, a Matild Palace & Cabaret-ban tavaly debütált e sajátos műfaj, márciusban pedig egy igazán látványos eseménnyel indult el az idei tavaszi-nyári évad.

Három, különböző tematikájú esttel készülnek a rendezők és a művészek. A „Life is a Cabaret” az igazi, időtlen szórakozás, újragondolt koncepcióban – az élet maga is valamiféle kabaré – olvasom a műfaji meghatározást.

A klasszikus francia kabaré ihlette modern jelenetekkel újra meghatározzák az időtlen elegancia fogalmát.

Az új évadban egy estén belül háromféle műfajú műsorral készülnek: a klasszikus francia kabaré ihlette modern jelenetekkel, valamint egy különleges utazással a burleszk világába; a vacsorarevü Hollywood legszebb szerelmi történeteit idézi meg és eleveníti fel Gájer Bálint és zenekara Frank Sinatra, Dean Martin, Nat King Cole és Michael Bublé legszebb slágereivel.