Lengyelország és Magyarország azzal igyekezett megakadályozni a közös európai migrációs és menekültügyi szabályokról tegnap késő este Luxembourgban az EU-országok kormányai között született megállapodást, hogy a kérdést a tagállami csúcsvezetők e hónap végén esedékes találkozója elé utalták volna. Mivel azonban ilyen ügyekben a döntéshozatalkor nincs vétójog, elég volt a minősített többség, így Varsó és Budapest nem tudta megfúrni az egyezséget – írja a Reuters. 

A hírügynökség szerint a belügyi tárcavezetők alkuja nyomán – ha majd az Európai Parlamenttel is sikerül megegyezni – remélhetőleg le tudják zárni azt a 2015-ben kirobbant viszályt, amit a zömmel szíriai háborús menekültek milliós hulláma okozott. Annak következtében ugyanis tarthatatlanná vált a korábbi alapelv, miszerint mindig annak a tagországnak kellett eljárnia az érkezők ügyében, ahol az illető először uniós területre lépett. Olyan déli tagállamok, mint Olasz-, illetve Görögország, több közreműködést kértek a többi EU-országtól, olyan gazdag tagállamok, mint Német-, illetve Svédország, arra törekedtek, hogy ne az összes érkező náluk telepedjék le, olyan keleti tagállamok viszont, mint Lengyel- és Magyarország, nem voltak hajlandóak senkit befogadni a zömmel muszlim közel-keletiek, illetve észak-afrikaiak közül. A jobboldali populista pártok szerte az Európai Unióban szítják a viszályt bevándorlásellenes retorikájukkal – írja a Reuters, és idéz egy európai diplomatát, aki szerint bármely tagállamban még ma is választást lehet nyerni, illetve veszíteni a migráció vitatott ügye miatt.

A most született megállapodás értelmében – amelyet még a jövő évi európai parlamenti választások előtt véglegesíteni akarnak – minden tagországra felelősség hárul bizonyos számú érkező személyért, de ez nem feltétlenül befogadási kötelezettség: elég az is, ha fejenként mintegy 20 ezer euró értékben pénzzel, közreműködő személyzettel vagy eszközökkel, felszereléssel hozzájárul a terhek viseléséhez. A megállapodás arra is kiterjed, hogy olyan gyorsított határrendészeti eljárást vezet be, amely lehetővé teszi a maradásra valószínűsíthetően nem jogosultak távol tartását az unió területén tartózkodástól, ügyük elbírálásáig. 

A Luxembourgban született megállapodás hírére ez utóbbi vonatkozásban, vagyis azokat a pontokat, amelyek az Európai Unió részéről a menekültügyi-bevándorlási szabályok szigorítását jelentik, egymástól sarkosan eltérő módon értékelte a német kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek pártjának két társelnöke, Ricarda Lang és Omid Nouripour – derül ki a Der Spiegel cikkéből. Lang a Twitteren bírálta az elfogadott szöveget, mondván, az eljárási szabályok reformjára valóban szükség van, de nem bármi áron. Különösen azt kritizálta, hogy a gyermekek esetében alapvetően nem tesznek lehetővé kivételt a határrendészeti eljárásban. Szintén hiányolta az érkezőknek a tagállamok közti kötelező elosztását – vagyis azt, ami a megszületett kompromisszum lényegi eleme. Nouripour ugyanakkor szükségesnek tartja a létrejött egyezséget, mert szerinte jelenleg elviselhetetlen a határok mentén a menedékkérők helyzete. Ő azt emelte ki, hogy javulhat a független jogi tanácsadáshoz való hozzájutás lehetősége. A kialakított szolidaritási mechanizmust pedig előrelépésnek tartja a kötelező elosztás hiányában is.

A konzervatív osztrák Die Presse szerint a megkötött kompromisszum semmit sem változtat az európai menekültügy alapvető gyengéin. Idéz két hírt is, amik olyan problémákat illusztrálnak, amelyeket úgymond nem lehet kezelni a szabályok ilyetén megreformálásával sem. Az egyik, hogy az olasz parti őrség adatai szerint csak szerdán 1400 migránst kellett kimenteni a tengerből négy vízi járműről. A másik: Annecy francia városban egy szír menekült egy játszótéren késsel támadt kisgyerekekre.

A Die Presse ez utóbbi vonatkozásban azt teszi szóvá, hogy a svédek az illetőnek megadták a menekült jogállást, így szabadon utazhatott a schengeni térségben, vagyis legálisan tartózkodott Franciaországban.

Végül arról, hogy a Novák Katalin köztársasági elnök által mondottak közül, Budapesten készített interjújában, a svájci Neue Zürcher Zeitung címben azt emeli ki, hogy „A szankciók többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak”. A lap emlékeztet arra, hogy az államfő jó ideig a kormányzó Fidesz alelnöke volt, és Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez tartozik. Budapest – írja a tekintélyes zürichi újság – fogcsikorgatva követi az ukrajnai háború ügyében folytatott nyugati politikát, és irtózik a Moszkvával való konfrontációtól.

Novák Katalin kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és „ésszerű eljárást” tartana kívánatosnak a szankciókat illetően. Ukrajna katonai megsegítéséről úgy vélekedik, hogy az tovább szítja a háborút.