Szerencsém volt ötvennyolc esztendővel ezelőtt, amikor „a közúti járműprogram peremén” – a Renault vállalat vendégeként – riportutat tehettem Franciaországban. Ma már bizonyára kevesen emlékeznek rá, hogy az „új gazdasági mechanizmus” előfutáraként Horváth Ede, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár kiváló esztergályosból lett vezérigazgatója kijárta az akkori állami és pártvezetőknél: újuljon meg az ország egyik meghatározó gépipari vállalata, az általa vezetett győri Vagongyár. (A nyitó képen: a cherbourg-i pályaudvar, ahol véget ér a vasút.)
«Szíven találta a teenagereket, a tizenéveseket (sőt, még a náluk idősebb korosztályt is!) néhány esztendővel ezelőtt a francia filmgyártás egyik – kísérletnek szánt, végül is kiválóan sikerült – alkotása (1965r tavaszán mutatták be Franciaországban – a szerk. megj.), a
Cherbourg-i esernyők – Catherine Deneuve (ma már 82. esztendejében jár) és Nino Castelnuovo (2021-ben hunyt el 85 évesen) főszereplésével. (Pedig akkor már javában üvöltött, tam-tamolt a beat! Maguk az alkotók is kételkedtek, elhallatszik-e a film-musical zenéje, az egész játékot átszövő, összehangoló, felejthetetlenné tevő dallama azokhoz, akiknek szerezte Legrand.
A háború utáni kor eszmélő emberkéi az esernyős Cherbourg-t zárták (talán évtizedekre) a szívükbe. És apáik, nagyapáik? Milyen emlék villan agyukba Cherbourg hallatán? Egészen biztos, hogy nem az esernyős üzlet tündérkéje és az Esso-állomás szerelőfiúja. Nem cseng fülükben a kedves filmzene sem.
A cherbourg-i partraszllás emléktáblája. (alsó kép)
Hanem: ott dübörög emlékezetükben a második világháború százezernyi bombája, a normandiai partraszállás ejtőernyős hadosztályainak véres-dicső csatája, 1944. június 6-a, amikor a krónika szerint: „La Grande épopée est commencée…a nagy hőstörténet megkezdődött.
Immár jó ezer esztendeje fontos szerepet játszik Cherbourg a hadtörténetben. A normannok 911-ben telepedtek le a mai város helyén; vezérük, Rollon lett az első normandiai herceg. A hastings-i győzelem után, 1066-ban Anglia kezébe került az Atlanti-óceán kulcsvárosa. Rövid megszakításokkal egészen a 116 évig tartott százéves háború (1337–1453) végéig volt Cherbourg az angoloké.
Erőddé való kiépítését Szép Fülöp kezdte meg 1300-ban; hatvan évvel később Rossz Károly kora egyik legerősebb hadi építményével koronázta meg a tengerparti erődrendszert. A várat és az erődítményeket XIV. Lajos 1689-ben leromboltatta. – Egy híján hetven esztendeig (1784–1853) építették a nagy tengeri töltést a La Bretonniére nevű hadihajó kapitányának javaslatára. A korszerű katonai kikötő létesítését Napóleon határozta el; 1811-ben ellátogatott Cherbourg-ba. Két évvel később, 1813. augusztus 27-én Mária Lujza császárnő avatta fel az első kikötőmedencét. Ugyanide futott be 1840-ben a Szép Tyúk nevű hajó, amelyik a császár hamvait szállította vissza Korzikáról.
A cherbourg-i esernyők című film esernyősboltja 1967 szeptemberében. (A szerző felv.)
Úgy látszik, minden kor igyekezett kihasználni Cherbourg hadászati előnyeit. Igaz, a PLUTO (az óceánon túli tengeri vonal angol nevének rövidítése) számára láttak hozzá 1930-ban a nagy munkálatokhoz, amikor megépítették az Atlanti-óceánon át közlekedő hajójáratok kikötőjét. – A második világháborúban elszenvedett 65 bombatámadás lerombolta ezt a nagyszerű építményt, a lőszerraktárt, a teherpályaudvart; a város egyharmada romba dőlt a partraszállás idején. A németek a Roule-hegyen (a budapesti Citadellához hasonló erődítmény) rendezték be főhadiszállásukat, 1944. június 27-én kapituláltak. Az éppen háromhetes csata kezdetéről távirati stílusban emlékezik meg egy tábla a hegy tetején berendezett Háború és Szabadság Múzeumában:
„1944. június 6., 0 óra: az amerikai hadsereg 101-es és 82-es ejtőernyős desszantjai földet érnek a Szent Anya templom-falu közelében. 0 óra 50-kor leereszkednek az Orne torkolatánál a 6. angol légi hadosztály ejtőernyősei és vitorlázógépei. 6,30-kor 4000 szövetséges hadihajóról partra száll az első támadási hullám; fedezetet az amerikai rohamcsapatok, valamint a francia–brit különítmények nyújtanak. A nagy hőstörténet megkezdődött…”
A cherbourg-i esernyők című film egy kockája…
Cherbourg felszabadulása utáni napokban helyreállították a kikötőt, és naponta 20 000 tonna hadianyag-utánpótlást raktak ki a szárazföldön harcoló csapatok számára.
Eddig az esernyők nélküli Cherbourg. A filmbéli esernyőkre nem sok emlékeztet manapság. Képeslapok, apróságok maradtak csupán? A Divette utcában, ahol az esernyősüzlet, majd később a mosoda állt, kidőlt-bedőlt, lehúzott redőnyű üzlet látható. A film zárójelenetében fényképezett Esso benzintöltő-állomás viszont napról-napra nagyobb forgalmat bonyolít le. Ha csak a fuvarozó vállalatok gépkocsijai (három cég mintegy négyszáz kamionja indul útnak hajnalonként Cherbourgból, hogy a tengeren hozott árut továbbítsa) tankolnának ott, a helyi Esso akkor is megélne. De vesznek ott benzint, gázolajat számtalan személygépkocsi, autóbusz is, valamint azoknak a yachtoknak a gazdái, amelyek a város külön kikötőjéből indulnak partmelléki vagy akár angliai útjukra.
Íme a film címadó dala eredetiben; tessék kattintani!
A második világháború 65 bombatámadásának nyomait már eltüntették Cherbourg-ban. Velük együtt romba döntik a földgyaluk a régi, omladozó épületeket is, hogy helyet teremtsenek a tíz-tizenöt emeletes toronyházakkal telitűzdelt új lakónegyedeknek.
Békés kereskedőélet folyik a 75 000 lakosú városban. A tengerparton azonban, Cherbourg északkeleti részén a francia haderő egyik fontos egysége áll bevetésre készen. A tízemeletes pontházakból odalátni a szürke, beton erődrendszerre, a katonai területet övező nyolc bástya mögötti részre, ahol a III. Napóleon nevét viselő dokkban már majdnem kész az V. Köztársaság második atom-tengeralattjárója. A haditengerészeti iskolában évekre előre kiképezték a legénységét.»
És ha már Cherbourg-i esernyők: ne feledjük, hogy az egykor milliók kedves filmjének zenéjét Michel Legrand szerezte. A világhírű komponista 2019. január 26-án hunyt el, 87 esztendős volt. Az Infovilág itt emlékezett meg róla.
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)
