Novák Katalin ukrajnai vizitjéről számos, mindenekelőtt ukrajnai sajtótermék számol be, és valamennyinek eleve kedvező a véleménye. Elsősorban azt emelik ki, hogy Magyarország elkötelezett a béke iránt, és folytatja az eddig is nyújtott segítséget.

A Kijevben rendezett harmadik nemzetközi krími platform csúcstalálkozón Novák Katalin személyes hangot ütött meg amikor így fogalmazott: a magyar hadsereg főparancsnokaként megérti, min megy most keresztül Ukrajna, s ahogy a Krímmel kezdődött a háború, úgy nem kizárt, hogy a Krím visszakerülésével zárul.

Szó szerint is idézi az Ukrinform Novák Katalint: „Elnök úr, csak azt tudom kívánni, hogy legyen vége a vérontásnak és a harcnak, hogy szomszédságunkban ismét béke legyen. Nem számít, mennyi időbe telik, míg újra béke lesz, Magyarország továbbra is felajánlja humanitárius és az oktatás területén nyújtandó segítségét, és továbbra is tartjuk magunkat az összes nemzetközi kötelezettségünkhöz. Budapest a békét megcélzó minden kezdeményezést támogatni fog”. Hozzátette, hogy a küldetésének része lesz az is, hogy mindezt elmondja Rómában a pápának is. Az Ukrinform szerint még az is elhangzott, hogy bízik az igazságos és hosszantartó béke kivívásában.

Zelenszkij elnök ez alkalomból a hivatalában fogadta is magyar kolléganőjét, a tárgyalásokról részleteket idézett fel az ukrán elnök a saját Telegram-oldalán. Először is megköszönte, hogy Novák Katalin elfogadta a meghívást, azért pedig külön köszönetet mondott, hogy Ukrajna területi integritását és szuverenitását is támogatja. „Mert ez nagyon fontos a számunkra” – írta posztjában az ukrán elnök, amiről szinte azonnal hírt adott az angol nyelvű Független Kijev portál. Szóba kerültek a tárgyalás során a bilaterális kapcsolatok is, de részletezésükbe nem ment bele. Megvitatták a határ menti együttműködés és kárpátaljai közös kezdeményezések lehetőségeit, ahol előző nap a magyar államfő különféle közösségeket keresett fel. A cikk külön kitér arra, amit Novák a krími platformon mondott: Ukrajna területi integritása és szuverenitása Magyarország számára is megkérdőjelezhetetlen, és ami meglehetősen furcsán hangzik a magyar kormánynak  a Kijevhez és a Nyugathoz fűződő viszonyát ismerve, mivel Orbán Viktor nyilatkozatai rendre oroszbarátságát bizonyítják, miután olyan mondatok hagyták el a száját, mint „Ukrajna pénzügyi viszonylatban nem létező ország, nem is tekinthető szuverénnek, miután minden tekintetben a nemzetközi támogatásoktól függ…” Nyugati szövetségesi pozíciójával visszaélve a magyar kormányfő minden adandó alkalommal akadályozta az Ukrajna számára nyújtandó támogatásokat. A konfliktus forrása a lap szerint a kárpátaljai kisebbségi helyzet megítélése, azonban az ukránok visszautasítják ezt a feltételezést, mert nem egyszer bebizonyították, hogy a helyi vezetéstől a magyar kisebbségek minden támogatást megkapnak. a legutóbbi botrány is azért robbant ki, mert tizenegy, magyar származású ukrán foglyot fogadott be Oroszországtól a magyar kormány, anélkül, hogy a folyamatba bevonta volna az ukránokat. Végül a cikk azt is megemlíti, hogy a körülbelül 150 ezer kárpátaljai magyarból legalább 400 katonai szolgálatot teljesít.

India egyik angol nyelvű tv-s hírcsatornája, a Times Now News – forrás megjelölés nélkül – állítja, hogy Erdogan török elnök a minap Budapesten teljesen egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy Oroszország nem veszítheti el ezt a háborút. Mindkettejük szerint a béke érdekében az orosz követeléseket tekintetbe kell venni. Abban is közös nevezőre jutottak, hogy a Nyugat a szankciókkal messze nem érte el kitűzött célját, ami szerfölött kínos az Egyesült Államok számára, különösen annak ismeretében, hogy Ukrajna ellentámadása nem a tervezett forgatókönyv szerint alakul – véli a Times Now News.  

Két hónapja van még Magyarországnak arra, hogy magyarázatot adjon Brüsszelnek: miért eresztett szélnek emberkereskedelemmel foglalkozó 1400 bűnözőt a magyar börtönökből – írja az AFP francia hírügynökség. A magyar kormány természetesen a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozott, illetve arra, hogy a fogva tartottak ellátása sokba kerül a magyar adófizetőknek.

Az Európai Unió szerint Orbán kormánya elmulasztotta átadni az érintett országoknak ezeket az emberkereskedőket. Brüsszel eljárást indított ez ügyben – ismét bírálván a magyar kormányt.