A nemzetközi média elsősorban azt emeli ki az uniós kormányok képviselőiből álló Tanács és az Európai Parlament tegnapi megállapodásából, hogy az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolásával nagy lépést tettek előre a hét évre szóló közös költségvetési keret, valamint a járvány gazdasági következményeinek elhárítását célzó, úgynevezett helyreállítási alap elfogadása felé. A két tétel összesen 1800 milliárd euróra rúg.
A hangsúlyt tehát nem a két leggyakrabban bírált tagország – Magyar- és Lengyelország – megbüntetésének a lehetőségére helyezik, hanem arra, hogy így végre talán hamarosan megkezdődhet a szükséges pénzek folyósítása, Európa talpra állítása. A beszámolók és kommentárok ugyanakkor kiemelik azt is: a két említett kormányzat nem tudja megvétózni ezt az alkut – amely a soros német EU-elnökség kompromisszumkereső fáradozásainak köszönhető –, mert elfogadásához a Tanácsban nem kell teljes konszenzus, elég a minősített többség.
A Reuters idézi Petri Sarvamaa finn európai parlamenti képviselőt, a költségvetési bizottság tagját, aki szerint most először sikerült olyan mechanizmust alkotni, amely képessé teszi az uniót arra, hogy leállítsa azoknak a kormányoknak a finanszírozását, amelyek nem tartják tiszteletben az olyan alapértékeket, mint a jog uralma, vagyis a jogállamiság.
A londoni székhelyű hírügynökség ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Magyarország szeptemberben elfogadhatatlannak minősítette a német javaslatot, és bejelentette: Lengyelországgal együtt olyan közös intézetet hoz létre, amely fel fogja mérni a jogállamiság tiszteletben tartását az egyes EU-országokon belül – annak érdekében, hogy úgymond ne járathassák velük a bolondját, a jogállamiság megsértésére vonatkozó állításokkal.
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség olyan európai bizottsági számításokat idéz, miszerint a jövő év elején induló ösztönző csomag 2 százalékkal növelheti az EU gazdasági teljesítményét a következő években. A feltételesség/kondicionalitás beiktatásával az unió világosan jelzi, hogy kész megvédeni polgárai érdekét – mondta a beszámoló szerint Johannes Hahn, az uniós javaslattevő-végrehajtó testület költségvetési ügyekért felelős osztrák biztosa. A Bloomberg azonban – ellentétben a Reuters jelentésével – nem tartja egyértelműen kizártnak a magyar, illetve lengyel vétót. Önmagában a jogállamisági feltételek kikötését valóban elég minősített többséggel elfogadni ugyan a Tanácsban, de amikor az Európai Bizottság a pénzügyi ösztönző csomag tartalommal való kitöltése végett felhatalmazást kér a Tanácstól arra, hogy hitelt vegyen fel a tagállamok nevében a nemzetközi pénzpiacon, akkor ehhez a felhatalmazáshoz már az összes tagállam egyetértésére van szükség. Így tehát a magyarok és a lengyelek a gyakorlatban mégis meghiúsíthatják a konstrukció működtetését – írja az amerikai üzleti hírügynökség.
A The Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentését vette át saját internetes oldalán. Ebben hangsúlyt kap, hogy Magyar- és Lengyelország jobboldali populista kormánya nyakig ül az uniós eljárásokban az európai normák megsértése, a bírók függetlenségét és az újságírók jogait fenyegető szabályok, illetve gyakorlat miatt.
Az AP-cikk kiemeli, hogy a pénzmegvonáshoz nem szükséges a ténylegesen bekövetkezett uniós pénzügyi érdeksérelem: a szankció már akkor is alkalmazható, ha még csak azt állapítják meg, hogy valamely tagállamban súlyos fenyegetés éri az EU költségvetését, illetve pénzügyi érdekeit. Kitér a beszámoló arra is, hogy pontosan mit kell érteni az Európai Unióban a döntéshozatalhoz szükséges minősített többség alatt – amire egyébként nem csupán magának a jogállamisági mechanizmusnak az elfogadásához, hanem később, ennek a mechanizmusnak az alkalmazása során az Európai Bizottság szankcionálási javaslatának a jóváhagyásához is szükség lesz. A minősített többség tehát azt jelenti, hogy az EU 27 tagállamából legalább 15-nek a támogatására van szükség, mégpedig úgy, hogy ez a legkevesebb 15 egyetértő tagállam együttesen kiadja a mintegy 450 milliós unió népességének a 65 százalékát.
A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti Monika Hohlmeiernek, bajor CSU-politikusnak, az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága elnökének, a megállapítását, amely szerint a Tanács német elnöksége eredetileg csak az uniós költségvetés védelmében tartotta elképzelhetőnek a pénzek visszatartását, és kifejezetten a jogállamisági hiányosságok említése a parlamenttel való egyeztetés nyomán került bele a szövegbe. Nevesítették az igazságszolgáltatás függetlenségének, valamint a jelentős mértékű adóelkerülés megakadályozásának a szükségességét is.
A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung idézi Moritz Körner német szabad demokrata EP-képviselőt, aki a megállapodást értékelve úgy fogalmazott, hogy ezzel Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński nem lapíthat tovább”.