Nem akarja felülírni a parlament jogköreit és rendeletekkel sem akarja korlátozni az állampolgári és politikai jogokat a háborús veszélyhelyzetet deklaráló törvény – írja az EUobserver kormánykritikus írására reagálva ugyanitt Kovács Zoltán, a külföldi kommunikációért felelős államtitkár.
Pásztor Emese és Sanjay Sethi minap megjelent írását elfogultsággal, kormányellenes elfogultsággal vádolta meg a kormányzati tisztviselő, mert szerinte emberi életeket ment a rendkívüli törvény, és biztonságot nyújt minden egyes állampolgárnak – fogalmaz Kovács, aki az erre adott reakciókat liberális buborékokban kirobbant dühöngésként írta le. Majd sorolja a vádakat, amelyek például a brit The Independentben, a The Guardianban jelentek meg.
Kovács szerint sem ez, sem a rendeleti kormányzás nem következett be. És nem alakult ki autoriter zűrzavar sem. Az ellenkezője történt, ami például az egészségügyi rendszer megerősödésében is megmutatkozott. Sőt, Magyarország a covidból korábbi önmagához képest megerősödve jött ki. Most pedig megint helytelenül túlzó következtetéseket vonnak le egyesek abból, hogy a magyar kormány kihirdette a vészhelyzetet.
Számos lap vette át az AP-től Justin Spike tudósítását szigorúan a tényekre hagyatkozva, amik szerint Orbánék további akadályokat gördítettek az egységes, uniós olajembargó-terv elé azzal, hogy kijelentette: ezt az elképzelést módosítások nélkül egészen biztosan nem fogja támogatni a kormány, sőt, arra kérte az uniós vezetőket, hogy a jövő heti napirendről vegyék is le. Megjegyzi viszont az írás, hogy az Ukrajna elleni háború finanszírozásának alapvető forrását az olajbevételekből fedezi Putyin elnök.
A San Diego Chronicle-ben még Orbánnak az Európai Bizottsághoz írt leveléből is idéznek, amiben a magyar kormányfő arra inti az uniós vezetőket, hogy maguk ellen dolgoznak, ha egységes álláspont kialakítása nélkül viszik a bizottság elé a 6. szankciós csomagot. Pedig hát a magyar kormány annak megteremtésén fáradozik egyfolytában – nézünk ki magunkból ezt olvasva.
A Financial Post a Reuters alapján számolt be a háborús veszélyhelyzet eddig ismertetett rendkívüli intézkedéseiről, amik szerint a magyar kormány kötelezi a bankokat, távközlési cégeket, kereskedelmi áruházláncokat, biztosítókat, energiacégeket és légitársaságokat, hogy extra profitjuk nagyobbik részét fizessék be az államkasszába – azaz a rezsivédelmi és a fegyverkezést szolgáló honvédelmi alapba. Orbán még csak megközelítő összeget sem jelentett be arról, mekkora bevételre számít. A tudósítás emlékeztet: 2010-ben hasonló, rendkívüli adókat jelentett be Orbán. A bejelentés hatására rögtön gyengülni kezdett a forint, akárcsak az OTP tőzsdei árfolyama csaknem 5%-kal. Ennek előzményei közt megjegyzik, hogy számos termékre korábban Orbán árstopot vezetett be „az infláció elkerülésére”.
A német közszolgálati televízió második csatornája, a ZDF tudósításában azt emeli ki, ahogy kiterjeszti a rendeleti kormányzást Orbán, úgy szigetelődik el egyre jobban Európában.
Az osztrák Der Standard szintén közli a különadókról eddig ismert részleteket, és éleslátóan megjegyzi, egyik veszélyállapotból ki, a másikba be – ez az, ami Orbán politikájának a lényege.
Az orosz Vzgljad (Nézőpont) online újság igencsak hosszú és kritikus elemzést ad az újonnan bevezetett magyar veszélyhelyzetről, aminek indokát egyenesen cinikusnak tekinti. A cikk már a címében ítéletet sugall: Magyarország arra készül, hogy Ukrajna szétesik…
A Sorbonne égisze alatt létrejött Újságíróképző Központ (CFJ) népes társasága látogatott el Budapestre a választások után, és erről most számoltak be egyetemi újságjuk hasábjain, a Magyarpart című kiadványukban. Az igencsak alapos írás
(Klubrádió, une radio sans fréquence / Klubrádió, egy rádió frekcencia nélkül)
valójában a Klubrádió sorsára koncentrálva igyekezett bemutatni a magyar média és a sajtószabadság helyzetét. Legfontosabb üzenetnek vélték, hogy – a hallgatók szolidaritásának és kitartásának köszönhetően – az általuk is függetlennek minősített rádió ugyanúgy teljes gőzzel működik, mint azelőtt, hogy megfosztották volna frekvenciájától. Amikor tanulmányútra érkeztek a rádió budapesti, Benczúr utcai épületébe, Arató András elnökön kívül Falusi Mariannal és Láng Györgyivel, illetve még számos kollégával és a vezetővel is megismerkedtek.
Bemutatják a Sommer cukrászdát is, mint olyat, amelyik a az első hirdetők között volt a Klubrádióban. Hogy féltek-e attól, hogy elveszítik hirdetőiket, mert a kormány által negligált Klubrádióban hirdetnek? – a tulaj, Sommer Klári válasza erre határozott nem volt. Elmondta: férjével együtt éjjel-nappal Klubrádiót hallgatnak, mert ott valós híreket közölnek.
A Magyarpart bemutatja azt a Lyonban élő magyar hölgyet is, aki szintén rajongója és rendszeres támogatója is a Klub-rádiónak. Arató András elnök elmondta a fiataloknak azt is, hogy az interneten számos helyen jelenik meg a rádió: Facebook, Spotify, YouTube és a kört folyamatosan bővítik. Noha Orbán nyerte meg a médiacsatát nemtelen eszközökkel, ám a rádiót ennek ellenére nem sikerült megölnie.